Alacsony hemoglobin (Hgb) a laborban: okok, tünetek, kezelés

2024. február 6.

Az alacsony hemoglobinszint viszonylag gyakori laborlelet, amely rendszerint csökkent vörösvértestszámmal, és egyéb laboreltérésekkel is párosul.

A normális érték alatti vörösvértestszám vagy hemoglobinszint csökkent oxigénszállítási kapacitással járhat. Ezt az állapotot nevezik vérszegénységnek (anémia).

Mi a hemoglobin?

A hemoglobin (Hgb vagy Hb) a vörösvértestekben található vastartalmú fehérje, amely a belélegzett oxigént a keringés útján eljuttatja egészen a sejtekig.

Minden egyes vörösvértest (vvt) megközelítőleg 270 millió hemoglobinmolekulát tartalmaz, ami a szárazanyag-tartalmának kb. 90%-át teszi ki (1).

Az oxigén mellett a hemoglobin szén-dioxidot is szállít, csak épp ellenkező irányba, a sejtektől a tüdőig, ahol az a kilégzéssel távozik a szervezetből.

Hirdetés

A hemoglobinban az oxigénmolekula vasatomhoz kapcsolódik, amely alapvető feltétele az oxigénszállításnak.

Normál tartomány

A hemoglobin referencia tartománya felnőtt nők és férfiak esetében kissé eltér egymástól:

Nők: 120-160 g/l (12-16 g/dl)

Férfiak: 140-180 g/l (14-18 g/dl)

Gyermekeknél:

  • 2-6 hónapos korig: 100-170 g/l
  • 6 hónapos-6 éves korig: 95-140 g/l
  • 6-18 éves korig: 100-155 g/l (2)

A fenti referencia tartományok laboronként kismértékben változhatnak.

Az alacsony hemoglobin okai

A csökkent hemoglobinszintnek három fő oka lehet:

  1. Zavart vérképzés: nem termelődik elegendő mennyiségű normálisan funkcionáló vörösvértest a csontvelőben.
  2. A vörösvértestek idő előtt elpusztulnak.
  3. Akut vagy krónikus vérzés.

Emellett lépmegnagyobbodás esetén előfordulhat, hogy túlzott mennyiségű vörösvértest raktározódik a lépben, és ez vezet az alacsonyabb hemoglobinszinthez.

Az alacsony hemoglobin főbb okait tartalmazó infografika
Az alacsony hemoglobin főbb okai - Illusztráció: Medy

Most térjünk rá a fenti okokra részletesebben:

1. Vérképzés zavara

Ilyenkor elégtelen a keletkező vörösvértestek mennyisége. Ennek főbb okai a következők lehetnek:

  • vashiány:
    • Az alacsony hemoglobin gyakori oka, főleg a termékeny korban lévő nők esetében.
    • Elegendő vas hiányában a hemoglobinszintézis zavart szenved és rendszerint mikrociter anémia alakul ki, melynek jellegzetessége a normálisnál kisebb térfogatú vörösvértestek (laborban normálisnál alacsonyabb MCV).
    • A terhességben előforduló vérszegénység igen gyakran vashiányra vezethető vissza.
    • A vashiány kezdeti szakaszában még nem jelentkezik anémia, tehát a hemoglobinszint a normál tartományban marad, viszont a szérum ferritinszint jellemzően már ekkor csökkenni kezd (3).

      A vashiány oka lehet:
      • vérvesztés
      • felszívódási zavar
      • csökkent bevitel
      • fokozott igény
      • tumoros elváltozás stb.
  • B12-vitamin- és/vagy folsavhiány:
    • Ilyenkor makrociter anémia alakul ki, amelynek jellemzője a normálisnál nagyobb térfogatú vörösvértestek (laborban magasabb MCV).
    • Az okok között szerepel például az elégtelen B12-vitamin-, és folsavbevitel, felszívódási zavar, autoimmun folyamat stb.
    • Időskorban a makrociter anémia viszonylag gyakori eltérés
  • vesebetegség: a vesék az eritropoetin (EPO) nevű hormon termelésével stimulálják a vörösvértestek képződését; a vesék károsodása (pl. veseelégtelenség, vesetumor) esetén csökkenhet az EPO szintje, ami vérszegénységhez vezethet
  • idült betegségekkel járó anémia: krónikus gyulladásos folyamatokban gyakori a vérszegénység, amely csökkent vvt termelődés, de akár fokozott pusztulás következménye is lehet; a következő kórképek például gyakran járnak együtt alacsony hemoglobinnal:
    • alkoholos májbetegség
    • vesebetegség
    • cukorbetegség
    • pajzsmirigy-alulműködés (4)
    • fertőzések (pl. HIV, szívbelhártya-gyulladás (endokarditisz), tuberkulózis)
    • daganatos megbetegedések
    • autoimmun kórképek (pl. reumatoid artritisz, lupusz (SLE), szarkoidózis)
  • csontvelő-elégtelenség: a csontvelő elégtelen működésének számos oka lehet, például:
    • leukémiák
    • limfómák
    • mielofibrózis
    • aplasztikus vérszegénység
    • sugárterápia
    • kemoterápia
    • toxinok okozta károsodás (pl. ólom, kadmium) (5)
  • szideroblasztos anémia: csontvelőbetegség, amely a hemoglobinszintézis során a vasbeépülés zavarával jár együtt; szerzett szideroblasztos anémia alakulhat ki alacsony fehérvérsejtszámmal párosulva például rézhiányban, amelynek okai között szerepelhet vékonybélbetegség, bariátriai műtét és túlzott mennyiségű cinkbevitel is (6)

2. Vörösvértestek fokozott pusztulása

A vörösvértestek idő előtti elpusztulása szintén alacsony hemoglobinhoz vezethet. Ez történhet vörösvértest defektus vagy külső tényezők miatt.

Főbb okok:

  • talasszémia: veleszületett állapot, melynek jellemzője a megváltozott hemoglobinszerkezet és az azzal együtt járó hemolízis (vvt szétesés); különböző típusai léteznek, eltérő mértékű vérszegénységgel párosulva
  • sarlósejtes vérszegénység: kóros hemoglobinszerkezet miatt a vörösvértestek sarló alakot vesznek fel, melyek idő előtti szétesésre hajlamosak; öröklött állapot
  • szferocitózis (spherocytosis) és elliptocitózis: veleszületett vörösvértestmembrán-defektus
  • hemoglobin C betegség: rendszerint enyhe hemolitikus anémiát okozó örökletes állapot
  • glükóz-6-foszfát dehidrogenáz enzim hiánya: veleszületett enzimdefektus, csökkent vörösvértest-élettartammal
  • autoimmun hemolitikus anémia (AIHA): ilyenkor a szervezet által termelt antitestek pusztítják a vörösvértesteket
  • gyógyszermellékhatás: ritkán gyógyszerhatás is állhat a fokozott vvt pusztulás mögött; pl.: penicillin és származékai, cefalosporinok (antibiotikum csoport), nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID), levodopa, metildopa, nitrofurantoin (7, 8)
  • mikroangiopátiás hemolitikus vérszegénység (MAHA): nem autoimmun eredetű hemolízis a kiserekben és a kapillárisokban

3. Vérvesztés

A vérvesztés a vérszegénység egyik leggyakoribb oka. Akut vagy krónikus vérzés esetén anémia alakulhat ki a szervezetből távozó vörösvértestek mennyiségének függvényében (9).

A vérvesztés forrásai lehetnek:

  • nagyobb vérzéssel járó akut trauma
  • sebészi beavatkozás
  • gyomor- bélrendszeri eredetű vérzések (pl. fekély, nyelőcsővarix, daganat)
  • húgyúti eredetű vérzések (pl. tumor, húgyhólyag kövesség)
  • nőgyógyászati eredetű vérzések (pl. menstruációs vérzés, fertőzés, daganatos elváltozás, polip)
  • tüdőeredetű vérzések (pl. COPD, cisztikus fibrózis, tüdőtályog, tumor)
  • vérzékenység stb.

A jelentősebb mennyiségű vérvesztés rendszerint vashiányos vérszegénységet okoz. 

A normálisnál alacsonyabb hemoglobin érték gyakran, de nem minden esetben jelent vérszegénységet. Az anémia diagnózisának felállításához egyéb laborparaméterek, az esetleges tünetek figyelembevétele, valamint egyéb vizsgálatok elvégzése is szükséges lehet.

Terhességben például a kialakuló hemodilúció (a vérplazma térfogatának növekedése) miatt alacsonyabb hemoglobinszintet mérhetünk. Ez egy normális folyamat, és önmagában nem jelent vérszegénységet (fontos, hogy emellett azonban párhuzamosan jelentkezhet anémia is, és gyakran jelentkezik is).

Milyen tünetekkel járhat az alacsony hemoglobinszint?

A normális szintnél alacsonyabb hemoglobin esetén a vérszegénységre jellemző tünetek jelentkezhetnek:

  • fáradékonyság, erőtlenség
  • sápadt bőr és nyálkahártyák
  • szédülés, fejfájás
  • terhelésre jelentkező nehézlégzés
  • mellkasi fájdalom

Az enyhe fokú vérszegénység azonban gyakran tünetmentes.

Mindemellett a vérszegénység okától függően egyéb tünetek is megjelenhetnek:

Vashiányban előfordulhat például:

  • hajhullás
  • törékeny körmök
  • kanálköröm
  • száraz bőr
  • viszketés
  • nyelvégés
  • szájzugberepedés
  • nyelészavar
  • pica (evésre nem alkalmas anyagok kívánása, pl. föld, agyag, papír) (10)

Fontos, hogy a vashiány kezdeti fázisában rendszerint még nincs vérszegénység, tehát normális a hemoglobinszint.

B12-vitaminhiányra jellemző tünetek:

  • szájüregi sebek
  • vörös, égő nyelv
  • zsibbadás, bizsergés a végtagokban
  • bizonytalan járás
  • lassú vagy zavart gondolkodás
  • feledékenység
  • ingerlékenység
  • nyomott hangulat stb. (11)

A fenti tünetek vérszegénység nélkül is jelentkezhetnek B12-vitaminhiányban.

Hogyan diagnosztizálható a csökkent hemoglobin?

A hemoglobin értéke laborvizsgálat során a teljes vérkép részeként kerül meghatározásra, a vörösvértestszámmal és a hematokrittal együtt.

Vérszegénység esetén a hematokrit, a hemoglobin és a vörösvértestszám (de ezek közül legalább egy paraméter) a normálisnál alacsonyabb.

Hirdetés

Vashiányos anémia gyanúja esetén hasznos további információt nyújthatnak a következő laborvizsgálatok is, melyek értéke tipikus esetben a következő:

  • MCV: csökkent
  • ferritin: csökkent
  • szérum vas: csökkent
  • transzferrin: emelkedett
  • transzferrin szaturáció: csökkent
  • szolubilis transzferrin receptor (sTfR): emelkedett (12, 13)

Vérzéses anémiára jellemző az emelkedett retikulocitaszám, míg B12-vitamin- és folsavhiányra a magasabb MCV és MCH, normál MCHC mellett, valamint csökkent trombocita- és fehérvérsejtszám (14).

Fontos, hogy önmagában a vérszegénység is csak egy tünet, nem pedig maga a betegség, ezért a diagnózis során alapvető fontosságú a mögöttes, anémiát kiváltó elváltozás felderítése is.

Az alacsony hemoglobinszint (vagyis a vérszegénység) diagnózisa során a kezelőorvos a laborparaméterek mellett figyelembe veszi a kórelőzményt, a tüneteket és egyéb vizsgálati eredményeket is.

Hogyan kezelhető a vérszegénység?

A vérszegénység kezelésekor a kiváltó ok és a súlyosság a döntő.

Az anémia eredetétől függően a terápia magában foglalhatja:

  • vaspótlás
  • B12-vitamin és folsav pótlása
  • eritropoetin (EPO) kezelés
  • vérátömlesztés
  • gyógyszeres kezelés
  • csontvelő transzplantáció
  • sebészeti beavatkozás
  • étrendi változtatások stb.

Mivel az alacsony hemoglobinnak számtalan oka lehet, fontos, hogy a terápiát a kezelőorvossal együttműködve kezdjük el!

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

A hemoglobin meghatározása rendszerint a rutinlabor részét képezi. Emellett azonban az orvos kérheti célzottan is a vizsgálatot vérszegénység gyanúja vagy korábban mért alacsonyabb hemoglobin érték kontrollja céljából.

Hirdetés

A vizsgálat vénás vérből vett mintából kerül meghatározásra és különösebb előkészületet nem igényel.

Ha hasznosnak találtad a cikket, oszd meg másokkal is:

Szerző: Dr. Móra Balázs
Iratkozz fel ingyenes és hasznos tartalmakért!
Ezek is érdekelhetnek: