Mi az eGFR és eGFR-EPI? Hogyan kell értelmezni a laborleletet?

Szerző: Dr. Móra Balázs
Módosítva: 2023.11.14.

Mit jelent az eGFR?

Az eGFR (estimated glomerular filtration rate vagyis becsült glomeruláris filtrációs ráta) egy fontos vesefunkciós paraméter, amely segít felismerni a veseelégtelenséget és meghatározni annak stádiumát.

Az eGFR arról ad becslést, hogy percenként hány milliliter vér filtrálódik a vesékben található apró glomerulusokon keresztül. A glomerulus nem más, mint egyedi felépítésű kapillárisok hálózata, amely egyebek mellett fontos szerepet tölt be a többletfolyadék és az anyagcsere-végtermékek kiválasztásában.

Hirdetés

Az eGFR tehát egyszerűen megfogalmazva azt mutatja meg, hogy milyen jól működnek a vesék.

Az eGFR-t a vérvételt követően a szérum kreatininszintből számítják ki egy matematikai képlet alapján. Ez a képlet több változót is tartalmaz (pl. nem, életkor), amelyek segítségével pontosabban lehet meghatározni a glomeruláris filtrációs rátát.

A labor az értéket testfelszínre korrigáltan adja meg, ml/perc/1,73 m2 egységben.

A magas kreatininszint okairól itt olvashatsz.

Mi az eGFR-EPI?

A laborleleten gyakran szereplő eGFR-EPI kifejezés mindössze arra utal, hogy a GFR kiszámításához az ún. CKD-EPI (Chronic Kidney Disease Epidemiology Collaboration által kifejlesztett) egyenletet használták.

A CKD-EPI egyenlet 60 feletti GFR esetén pontosabb a korábban alkalmazott MDRD (Modification of Diet in Renal Disease study) képletnél. Ezért a glomeruláris filtrációs ráta kiszámításához jelenleg a CKD-EPI formula az ajánlott standard (1).

Mi az eGFR normál tartománya?

90 ml/perc/1,73 m2 feletti eGFR normál vesefunkcióra utal.

Ezen érték felett az alkalmazott számítással nem adható meg pontos érték, ezért a laborleleten ilyenkor a következő jelöléssel találkozunk (2):

Hirdetés

eGFR-EPI: > 90 ml/perc/1,73 m2 

Az eGFR értéke az életkor előrehaladtával és az ezzel általában párhuzamos izomtömegvesztéssel vesebetegség hiányában is folyamatosan csökken.

Míg egy 20-as éveiben járó fiatal esetén az átlagos eGFR érték 116 ml/perc/1,73 m2, addig a 60-as években ez már 85 ml/perc/1,73 m2-re csökken, 70 éves kor felett pedig 75 ml/perc/1,73 m2 átlagos érték a jellemző (3).

Mit jelent az alacsony eGFR és eGFR-EPI érték?

Az alacsony eGFR és eGFR-EPI érték csökkent vesefunkciót jelez, ami vesebetegségre utalhat.

A csökkent eGFR lehet akut vagy krónikus veseelégtelenség következménye. 

A kiváltó okok között szerepelhet például:

  • folyadékvesztés, kiszáradás
  • magas vérnyomás
  • cukorbetegség
  • vérzés
  • szívelégtelenség
  • fertőzés, szepszis
  • anafilaxia
  • gyógyszer
  • veseerek trombózisa
  • veseállomány betegségei (pl. glomeruláris betegségek, vaszkulitiszek, toxin- vagy méreghatás)
  • húgyúti elzáródás (pl. vesekövesség, tumor miatt)

Míg akut veseelégtelenség esetén a GFR gyorsan csökken, krónikus veseelégtelenségről akkor beszélünk, ha a csökkent vesefunkció vagy a vesét érintő strukturális károsodás legalább 3 hónapja fennáll (4).

Krónikus vesebetegség normál eGFR mellett is előfordulhat, ha a vesekárosodás egyéb jelei észlelhetőek (pl. fehérjevizelés, képalkotó vagy szövettani vizsgálattal igazolt eltérések). A vesebetegséget tehát a normál érték önmagában nem zárja ki (5).

Általánosságban a 90 ml/perc alatti eGFR vesebetegséget jelezhet (de nem minden esetben!), fontos tényező a csökkenés mértéke, annak dinamikája, valamint a társuló tünetek is.

Hirdetés
eGFR stádiumok
Illusztráció: Medy

A következő táblázat az eGFR és a vesefunkció közötti összefüggést mutatja:

eGFR (ml/perc/1,73 m2)Vesefunkció
≥90normális vagy fokozott veseműködés
60-89enyhén csökkent vesefunkció
45-59mérsékelt vesefunkció-csökkenés
30-44középsúlyos vesefunkció-csökkenés
15-29súlyos vesefunkció-csökkenés
<15végstádiumú veseelégtelenség
A GFR stádiumok beosztása (6)

Az alacsony eGFR jelentősége, hogy korábban és pontosabban jelzi a vesefunkció romlását, mint egyéb, rutin laborvizsgálattal meghatározható paraméterek.

Milyen tünetekkel járhat az alacsony eGFR?

Enyhén csökkent eGFR mellett tünetek gyakran egyáltalán nem észlelhetőek. A krónikus veseelégtelenségre jellemző tünetek általában 60 ml/perc alatti eGFR esetén jelentkeznek.

A krónikus veseelégtelenség a korai stádiumokban gyakran teljesen tünetmentes, a GFR meghatározása azonban segít kiszűrni a kezdődő veseelégtelenséget is. Ilyenkor megfelelő beavatkozással sok esetben megelőzhető vagy lassítható a vesefunkció további csökkenése.

A krónikus veseelégtelenség néhány jellemző tünete:

  • fáradékonyság, gyengeség
  • gyakori vizeletürítés (gyakran éjszaka is)
  • láb- és/vagy kézdagadás
  • émelygés, hányás
  • étvágytalanság
  • magas vérnyomás
  • izomrángások
  • bőrszárazság
  • vérszegénység
  • álmatlanság
  • fejfájás
  • koncentrálási képesség csökkenése
  • fogyás
  • vérzékenység
  • zavartság
  • légszomj (7, 8)

A fenti tünetek nem specifikusak a krónikus veseelégtelenségre, vagyis számos egyéb kórkép esetén is megjelenhetnek.

Krónikus veseelégtelenség esetén (szemben az akut veseelégtelenséggel) a károsodás az esetek túlnyomó többségében nem visszafordítható, a további romlás viszont gyakran megállítható vagy legalább lassítható. Ezért kifejezetten fontos a megfelelő terápia mihamarabbi elkezdése.

Lehet javítani a csökkent eGFR értéken?

Akut veseelégtelenség esetén a vesekárosodás megfelelő kezeléssel gyakran visszafordítható, ezért ilyenkor az eGFR normalizálódhat.

Krónikus veseelégtelenség esetén az elsődleges cél a további vesefunkcióromlás megállítása vagy a betegség előrehaladásának lassítása.

Ehhez a terápia mielőbbi beállítása, a társbetegségek (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás) szakszerű kezelése és a kezelőorvos által javasolt, személyre szabott életmódbeli változtatások szükségesek.

Hirdetés

Mivel az alacsony eGFR értéknek számtalan eredete lehet, a terápia, illetve a szükséges beavatkozások a háttérben álló októl, a társbetegségektől, valamint a kórlefolyástól függenek.

A kezelőorvos ezért gyakran további vizsgálatokat (pl. vizeletvizsgálat, ultrahang vagy CT) javasol a pontos diagnózis felállításához.

Javítja az értéket a megnövelt folyadékbevitel?

Bár a folyadékbevitel növelése rövid távon befolyásolhatja a GFR értéket, hosszabb távon úgy tűnik nincs arra érdemi hatással a normálisnál alacsonyabb értékkel rendelkező krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek körében (9, 10).

Kiszáradás (dehidratáció) esetén azonban a szérum kreatinin szint megemelkedik, és ennek megfelelően az eGFR is csökkenni fog. Ilyenkor folyadékhiány-pótlás hatására általában az eGFR értéke növekszik.

Krónikus veseelégtelenség esetén a túlzott folyadékbevitelnek negatív hatása is lehet, mivel ilyenkor a károsodott veséknek nehézséget okozhat a folyadéktöbblet eltávolítása a szervezetből. Ezért fontos, hogy ilyen esetben a folyadékbevitelt illetően a kezelőorvos javaslatát kövessük.

Hirdetés

Mikor javasolt az eGFR érték meghatározása?

Az eGFR meghatározása gyakran a rutin laborvizsgálat része. Vesebetegség fokozott kockázata esetén a kezelőorvos javasolhatja a vesefunkció rendszeres ellenőrzését, mivel a korai stádiumú krónikus vesebetegség általában nem jár tünetekkel.

Krónikus vesebetegség magasabb kockázatával jár:

  • magas vérnyomás
  • cukorbetegség
  • elhízás
  • szívbetegség
  • időskor
  • vesebetegség a családi kórelőzményben
  • öröklött veserendellenesség stb. (11)

Ismert veseelégtelenség esetén a kezelőorvos az eGFR meghatározását, más paraméterekkel együtt (pl. kreatinin, karbamid), a betegség lefolyásának követése céljából javasolja.

A karbamidról bővebben itt olvashatsz.

Hogyan történik a meghatározása?

Az eGFR értékét a szérum kreatininszintből számítják ki (ritkább esetben a szérum cisztatin C szintből), amelyet vénás vérből vett mintából határoznak meg.

Az orvos javasolhatja az éhgyomorra történő vérvételt, valamint a kreatin tartalmú táplálékkiegészítők és bizonyos gyógyszerek elhagyását a vizsgálatot megelőzően.

Ha tetszett a cikk, hasonló tartalmakért kövesd az új Facebook oldalunkat!
Iratkozz fel ingyenes és hasznos tartalmakért!
Ezek is érdekelhetnek: