Mi a hematokrit (HCT)? Mit jelent az alacsony és a magas érték?
A hematokrit egy gyakori laboratóriumi vizsgálat, amely a vérben található vörösvértestek arányát mutatja meg.
A hematokrit egyéb paraméterekkel kiegészítve jelentős segítséget nyújthat egyes kórállapotok felismeréséhez, és alapvető szerepe van az állapotkövetésben is.
Mi a hematokrit (HCT, HTK)?
A vér alakos elemei közül a hemoglobint tartalmazó vörösvértestek (eritrociták) felelősek azért, hogy a megfelelő mennyiségű oxigén eljusson a célsejtekig.
Ezért a vörösvértestek száma rendkívül fontos a szervezet optimális működése szempontjából. A túl alacsony és a túl magas vörösvértestszám egyaránt zavarokhoz vezethet.
A vörösvértestek mennyiségének meghatározását a vérképben több paraméter is segíti, melyek közül a legfontosabb a vörösvértestszám (RBC), a hemoglobin (HGB) és a hematokrit (HTC). A hemoglobinról bővebben itt olvashatsz.
A hematokrit százalékban vagy arányszám formájában kifejezve azt mutatja meg, hogy a vér teljes térfogatának mekkora hányadát teszik ki a vörösvértestek.
Ha például a hematokrit számított értéke 0,45 (vagy 45%), akkor az azt jelenti, hogy a teljes vértérfogat 45%-át teszik ki a vörösvértestek. Másképpen megfogalmazva, 1000 ml vérben 450 ml térfogatnyi vörösvértest található.
A fennmaradó részt a vérplazma, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék alkotják. A gyakorlatban az egyes komponensek szétválasztását centrifugálással végzik. A hematokritot sok esetben a vörösvértestszám és az MCV értéke alapján számítják ki (1).
Mikor van szükség a hematokrit meghatározására?
A hematokrit meghatározása a teljes vérkép részeként történik. A vizsgálatra sor kerülhet rutinlabor alkalmával, kontroll céljából vagy megváltozott vörösvértestszámmal járó betegség gyanúja esetén.
A leggyakoribb ilyen állapot a vérszegénység, amelyre az alacsony hematokrit mellett csökkent hemoglobin és vörösvértestszám a jellemző.
A jóval ritkábban előforduló policitémia ezzel szemben a normálisnál magasabb vörösvértestszámmal és hematokrittal jár.
Mi a normál hematokrit szint?
A hematokrit normál tartománya függ a nemtől és az életkortól. Nők esetében alacsonyabbak, míg férfiaknál magasabbak a tartomány szélső értékei. A legmagasabb hematokrittal általánosságban az újszülötteknél találkozunk.
Ingyenes útmutató
a MEDY-től:
9 kulcsfontosságú laborparaméter, amit mindenkinek ellenőriznie kell(ene)
A hematokrit értékelése mindig a vérkép egyéb paramétereinek figyelembevételével történik.
A hematokrit referencia tartománya felnőttek esetén általánosan a következő:
- Nők: 0,35-0,47 (35-47%)
- Férfiak: 0,41-0,52 (41-52%)
Újszülöttek esetén a normál érték 0,45-0,61 (45-61%) közé esik (2). Egyes laborok a fentiektől néhány százalékkal eltérő értékeket is megadhatnak, ilyenkor mindig az adott laboratórium referencia tartományát javasolt figyelembe venni.
Mit jelent az alacsony hematokrit szint?
A normálisnál alacsonyabb hematokrit szint arra utal, hogy a vörösvértestek aránya a vérben lecsökkent.
Az alacsony hematokritnak számos oka lehet, melyek közül a leggyakoribbak:
- vashiány
- B12-vitamin- és/vagy folsavhiány
- vesebetegség
- krónikus vagy akut vérvesztés
- pajzsmirigy működési zavar
- csontvelő-rendellenesség
- egyes daganattípusok (pl. leukémia, limfóma)
- jelentősen megemelkedett fehérvérsejtszám
- sarlósejtes vérszegénység
- hemolitikus anémia
Az alacsony hematokrit leggyakoribb oka a vérszegénység.
Számos egyéb tényező is befolyásolhatja a kapott értéket, melyekről bővebben az utolsó fejezetben olvashatsz.
Fontos, hogy önmagában a hematokrit nem alkalmas diagnózis felállítására. Csökkent érték esetén is előfordulhat, hogy a fenti kórállapotok egyike sem áll fenn. Az elváltozások hátterében meghúzódó pontos okok felderítése és a kórisme felállítása a kezelőorvos feladata.
Mi a vérszegénység?
Vérszegénység esetén a vörösvértestek száma kórosan lecsökken, mellyel párhuzamosan romlik a vér oxigénszállító kapacitása is. A vérszegénység az alacsony hematokrit leggyakoribb oka.
A vérszegénységnek alapvetően három fő oka lehet:
- kevés egészséges vörösvértest keletkezik
- vérvesztés (akut vagy krónikus)
- a vörösvértestek idő előtt elpusztulnak
Jellemzően vérszegénységgel társul:
- vas-, folsav-, B12-vitaminhiány
- felszívódási zavar (pl. gyulladásos bélbetegség esetén)
- veseelégtelenség
- aplasztikus anémia
- hemolitikus anémia
- egyes krónikus betegségek
- tápcsatornai vagy nőgyógyászati eredetű (vagy egyéb) vérvesztés
- sarlósejtes vérszegénység
- talasszémia stb.
Tünetek, melyek vérszegénységgel, illetve alacsony hematokrittal társulhatnak:
- sápadt bőr és nyálkahártyák
- gyengeség, fáradékonyság
- légszomj
- szédülékenység
- gyakori fejfájás
- szapora és/vagy szabálytalan pulzus
- hideg végtagok stb.
A vérszegénység pontos okának felderítéséhez általában kiegészítő vizsgálatok is szükségesek.
Csökkent vörösvértestszám esetén a kórelőzmény és a panaszok mellett a diagnózis felállítása során meghatározó marker többek között a hemoglobin, az MCV és az MCH, a reticulocitaszám, a folsav, a B12-vitamin, a ferritin és a transzferrin is.
Hogyan lehet növelni a hematokrit szintet?
Az első lépés minden esetben a csökkent hematokrit pontos okának (vagy okainak), illetve az adott eset súlyosságának meghatározása.
Például az igen gyakori vashiány számos lehetséges okra vezethető vissza. Ezek egyike a táplálkozási eredetű vashiány. Ilyenkor a kezelőorvos a vas pótlását írhatja elő, melynek hatására a hematokrit rendeződhet. Ha azonban a vashiány hátterében peptikus fekély okozta idült vérvesztés áll, a kezelés központi részét fogja képezni a fekély megfelelő ellátása.
A kifejezetten alacsony hemoglobin és hematokrit szint egyes esetekben akár transzfúziót is igényelhet.
Nincs tehát általános érvényű terápia a hematokrit szint emelésére. A kezelést minden esetben egyénre szabottan, a háttérben meghúzódó okok, a laboreredmények és az egyéb rendelkezésre álló leletek figyelembevételével alakítja ki az orvos.
Mit jelent az emelkedett hematokrit szint?
A normálisnál magasabb hematokrit szint azt jelzi, hogy a vörösvértestek aránya a vérben megnövekedett.
A vörösvértestek nagyobb aránya megnövelheti a vér viszkozitását, "sűrűbbé" téve azt. Ennek következtében nő az áramlási ellenállás a kisebb erekben, ami végeredményben rosszabb szöveti oxigenizációhoz és többlet szívmunkához vezethet.
A magas hematokrit leggyakoribb okai:
- tüdőbetegség (pl. COPD)
- szívbetegség
- kiszáradás
- policitémia
- szén-monoxid-mérgezés
- anabolikus szteroidok használata
- fokozott eritropoetin termelődéssel járó vesetumorok
Az emelkedett hematokrit hátterében meghúzódó pontos ok megállapításához az adott esettől függően számos egyéb vizsgálat lehet szükséges.
Milyen tüneteket okozhat a magas hematokrit szint?
Az emelkedett hematokrithoz társuló tüneteket alapvetően a mögöttes betegség határozza meg.
Policitémia vera (fokozott vörösvértest termelődéssel járó ritka betegség) esetén például jellemző a viszketés, fejfájás, látászavar, kipirult bőr, légzési nehezítettség, fáradékonyság, lépmegnagyobbodás stb.
Hogyan lehet csökkenteni a magas hematokritot?
Az alacsony hematokrithoz hasonlóan ebben az esetben is mindig a mögöttes ok felderítése az első lépés, a hematokrit szint csökkentésére irányuló beavatkozásokra a legtöbb esetben csak ezt követően kerül sor.
Amennyiben például a magas hematokrit szint oka policitémia, a kezelés szerves része a rendszeres vércsapolás. Ilyenkor az eljárás során eltávolított vérmennyiség függvényében csökken a keringésben maradt vörösvértestek száma, így a hematokrit is.
Ha kiszáradás a magas hematokrit kizárólagos oka, akkor a folyadékpótlás (akár intravénás) viszonylag gyorsan rendezheti az állapotot.
Hogyan történik a hematokrit vizsgálata?
A hematokrit vizsgálata vénás vérmintából történik. A hematokrit vizsgálata önmagában éhgyomri vérvételt és egyéb előkészületet nem igényel.
Amennyiben azonban más paraméterek vizsgálatára is sor kerül, szükséges lehet az éhgyomorra való érkezés. Ezzel kapcsolatban érdemes a vizsgálatot kiíró orvossal egyeztetni.
Mi befolyásolhatja az eredményt?
A hematokrit értékét számos tényező befolyásolhatja. Az egyik leggyakoribb ilyen a hidratáltság szintje (3).
A hematokritot a plazmatérfogat változásai jelentősen befolyásolják.
Kiszáradás esetén (csökken a vérplazma térfogata) hamisan emelkedett hematokrit szintet mérünk, míg a túlzott folyadékbevitel, a keringési rendszer túltöltése (pl. infúzió során) a valódinál alacsonyabb hematokritot eredményez.
Terhesség során megnő a vértérfogat, amelynek következményeként előfordulhat a normál értéknél valamivel alacsonyabb hematokrit.
Nagy tengerszint feletti magasságokban a levegő oxigéntartalma lecsökken, melyhez a szervezet idővel a vörösvértestek számának növelésével alkalmazkodik. Ez sokszor magasabb hematokrit értékhez vezet, ami azonban ilyen esetben legtöbbször normálisnak tekinthető.
Vérátömlesztést (transzfúzió) követően szintén változik a hematokrit értéke.
A hematokrit értékét befolyásolja még a vörösvértestek térfogata is (MCV). Minden olyan állapot, amely megváltozott MCV értékkel jár együtt, hatással lesz a hematokritra is.
Borítókép: Marco Verch
