Karbamid: mit jelent a magas és az alacsony érték a laborban?

2024. január 18.

A karbamid (urea) egy gyakran vizsgált laborparaméter, amely a vesék működéséről ad információt.

Emelkedett értékkel találkozhatunk csökkent vesefunkció mellett, míg az alacsony szint elégtelen fehérjebevitelre, alultápláltságra vagy májbetegségre utalhat.

Mi a karbamid?

A szervezetben a fehérjék lebontása során karbamid keletkezik, amely egy nitrogéntartalmú szerves vegyület. Ez a fehérje-anyagcsere végtermék a májban termelődik, majd a veséken keresztül a vizelettel választódik ki.

Mivel csökkent veseműködés során megnő a karbamid szintje a vérben, laborvizsgálat során elsősorban a vesefunkció ellenőrzésére alkalmazzák. Ilyenkor a karbamid mellett figyelembe veszik a kreatinin, és az abból számolt eGFR értéket is.

Hirdetés

Fontos azonban, hogy az emelkedett karbamidszintnek a veseműködés romlásán kívül egyéb okai is lehetnek.

A karbamid, mint laborparaméter, hasznos segítséget nyújt a vesék működésének megítélésében, és egyéb kórállapotok felderítéséhez is hozzájárulhat.

A karbamid normál tartománya

A karbamid normál szintje felnőttek esetén 2,8 és 7,2 mmol/l közé esik.

A különböző laborokban a referencia tartomány a fent megadottól kismértékben eltérhet.

A magas karbamid érték okai

Az emelkedett karbamidszintnek számos oka lehet, a leggyakoribbak a következők:

  • vesebetegség: a vesefunkció-csökkenés az egyik leggyakoribb ok, mivel ilyenkor a vesék nem képesek hatékonyan eltávolítani a karbamidot a keringésből; ilyen esetben rendszerint egyéb anyagcsere-melléktermékek (pl. kreatinin) szintje is megemelkedik; a vesebetegség gyakori okait és tüneteit a következő bekezdésben találod (1)
  • magas fehérjetartalmú étrend / fokozott fehérjelebontás: mivel a karbamid egy fehérje-anyagcsere végtermék, nagyobb mennyiségű fehérje fogyasztása megemelheti a szintjét a vérben; fokozott fehérjelebontással járhat emellett az izomsérülés, megerőltető izommunka/edzés, fertőzés, műtét, stressz, kortikoszteroidok használata, emésztőrendszeri vérzés stb. (2)
  • kiszáradás: a keringő vérmennyiség csökkenésével a vér sűrűbbé válik, így az urea koncentrációja nő; kiszáradást az elégtelen folyadékbevitel mellett okozhat hányás, hasmenés, égés, fokozott izzadás, láz, vérzés stb.
  • húgyúti elzáródás: a húgyutak elzáródása (pl. megnagyobbodott prosztata, vesekő, tumor miatt), vesefunkcióromlással járhat, ami a karbamid felhalmozódásához vezethet a keringésben
  • szívelégtelenség: a szívelégtelenségnek számos oka lehet (pl. koszorúér-szűkület, szívbillentyű-elégtelenség, szívinfarktus, magas vérnyomás); ilyenkor romlik a szív pumpafunkciója, aminek következményeként csökken a vese filtrációs képessége és megemelkedik a karbamidszint (3)
  • gyógyszermellékhatás: az urea szintjének emelkedését gyógyszerek is okozhatják, ezek közül néhány: allopurinol, nagy dózisú acetilszalicilsav (Aspirin), egyes antibiotikumok (pl. cefalosporinok, rifampicin, tetraciklin, vankomicin), karbamazepin, furoszemid, indometacin, metotrexát, metildopa, propranolol, tiazidok) (4)

A szérum kreatininszint a veseelégtelenség minden stádiumában megbízhatóbban jelzi a csökkent veseműködést, mint a karbamid, mivel utóbbit a vesefunkción kívül számos egyéb tényező is befolyásolhatja (5).

A kreatininről bővebben itt olvashatsz.

Mi okozhatja a vesék csökkent működését?

A vesefunkció romlása számos kórállapotban megfigyelhető, melyek közül a leggyakoribbak a következők:

Idült vesebetegséget okozhat:

  • magas vérnyomás
  • cukorbetegség
  • policisztás vesebetegség
  • veseszövet-gyulladás
  • autoimmun betegség stb.

Akut veseelégtelenséget okozhat:

  • vesekő
  • fertőzés
  • trauma
  • tumor
  • szepszis stb. (6)

Milyen tüneteket okozhat az emelkedett karbamidszinttel járó vesebetegség?

A vesebetegség gyakori tünetei:

  • fáradékonyság, koncentrációzavar
  • étvágytalanság
  • száraz, viszkető bőr
  • fejfájás
  • alvászavar
  • gyakori vizelési inger
  • izomgörcsök
  • ödémás végtagok (7, 8)

A felsorolt tünetek számos egyéb kórállapot esetén is jelentkezhetnek, ezért önmagukban nem alkalmasak vesebetegség fennállásának igazolására. A krónikus vesebetegség (CKD) a korai stádiumban általában teljesen tünetmentes.

Hogyan csökkenthető a magas karbamidszint?

Magas karbamidszint esetén a mögöttes ok felderítése az elsődleges feladat, hiszen ez határozza meg az alkalmazandó terápiát. A kórisme felállítása során a kezelőorvos számos tényezőt mérlegel, és további vizsgálatokat is javasolhat.

Amennyiben az eltérést kiszáradás okozza vesefunkció romlás nélkül (ilyenkor a kreatinin általában viszonylag alacsony marad), az orvos a folyadékbevitel növelését javasolhatja (9).

Hirdetés

Abban az esetben, ha a túlzott fehérjebevitel a magasabb szint oka, az étrend megváltoztatása csökkentheti a karbamid értéket, erre azonban normál vesefunkció mellett nem minden esetben van szükség.

Vesebetegség fennállásakor komplex, egyénre szabott terápia szükséges, az alapbetegségek (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség), valamint az esetlegesen társuló szövődmények hatékony kezelésével.

Az alacsony karbamid okai

Az alacsony karbamidszint messze nem olyan gyakori lelet, mint az emelkedett. 

Leggyakrabban a következő kórállapotokban fordul elő:

  • alacsony fehérjebevitel
  • alultápláltság (pl. felszívódási zavar miatt)
  • éhezés
  • túlhidratáltság (túlzott mennyiségű folyadékbevitel)
  • májbetegség (pl. alkoholos májbetegség, májtumor)
  • terhesség (elsősorban a megnövekedett keringő vértérfogat miatt) (10)

Az enyhén csökkent karbamidszint nem mindig igényel beavatkozást. Az alacsony érték mögötti októl függően a folyadék-, illetve fehérjebevitel fokozása normalizálhatja a szintet. Májbetegség esetén az orvos által felállított terápia követése javasolt.

Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?

A karbamidot vénás vérből vett mintából határozzák meg. Ez a vizsgálat gyakran a rutinlabor része, az orvos azonban célzottan is kérheti vesebetegség vagy annak gyanúja, illetve vesét érintő társbetegségek megléte (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség) esetén.

Hirdetés

Amennyiben a vesebetegség kockázata bármilyen okból kifolyólag magasabb, a vesefunkciós paramétereket (eGFR, kreatinin, karbamid, vizelet albumin, bizonyos esetekben cisztatin C) érdemes rendszeresen ellenőrizni, hogy az esetlegesen kialakuló vesebetegség a lehető legkorábbi stádiumban felismerésre kerüljön.

A vesebetegség hosszú ideig teljesen tünetmentes lehet, és a későbbi stádiumokban a folyamat általában már nem visszafordítható, inkább csak lassítható.

Borítókép: Freepik

Ha hasznosnak találtad a cikket, oszd meg másokkal is:

Szerző: Dr. Móra Balázs
Iratkozz fel ingyenes és hasznos tartalmakért!
Ezek is érdekelhetnek: