Mi az LDH? Mit jelent a magas és az alacsony LDH (laktát-dehidrogenáz) érték?

Mi az LDH (laktát-dehidrogenáz)?

A laktát-dehidrogenáz (tejsav-dehidrogenáz) egy fehérje, egészen pontosan egy enzim, amelynek fontos szerepe van az energiatermelésben (a piroszőlősav tejsavvá történő reverzibilis átalakulását katalizálja).

A laktát-dehidrogenáz a sejteken belül, a sejtplazmában található, és szinte minden szövetben jelen van. Nagyobb koncentrációban tartalmazza a máj, a vázizom, a szívizom, a vesék és a vörösvértestek. Laborvizsgálat során a keringésben található enzimaktivitást mérik.

Normál esetben a vérben csak kis mennyiségű LDH található, amely többnyire az elhalt sejtekből szabadul fel. Emelkedett laktát-dehidrogenáz vérszinttel rendszerint kiterjedtebb szövetkárosodás esetén találkozunk.

A laktát-dehidrogenáz nemcsak a szövetkárosodást jelezheti, hanem hasznos lehet egyes kórállapotok monitorozásában is.

Az LDH izoenzimek (lásd később) emellett hozzájárulhatnak a szövetkárosodás helyének meghatározásához.

A laktát-dehidrogenáz meghatározása az esetek túlnyomó többségében vérből történik, jóval ritkábban van szükség a vizelet, illetve az agy-gerincvelői folyadék (liquor) LDH aktivitásának mérésére.

Mi az LDH normál tartománya?

A szérum (se) laktát-dehidrogenáz normál tartománya felnőtteknél az esetek többségében 240 és 480 U/l közé esik.

Csecsemőknél és kisgyermekeknél magasabb LDH szintek jellemzőek, mint idősebb gyermekek és felnőttek esetén (1).

A különböző laboratóriumok között azonban akár jelentős eltérések is lehetnek a referencia tartományt illetően, ezért az értékelésnél mindig a vizsgálatot végző labor által megjelölt határértékeket javasolt figyelembe venni.

LDH izoenzimek

Az izoenzimek funkciójukban hasonló, szerkezetükben azonban egymástól kismértékben eltérő enzimvariánsok.

A laktát-dehidrogenáznak öt izoenzimje ismert, amelyek a különböző szövetekben eltérő mennyiségben vannak jelen.

Az egyes LDH izoenzimek legnagyobb arányban az alábbi szövetekben találhatóak (2):

• LDH-1: szív, vörösvértestek, vese
• LDH-2: szív, vörösvértestek, vese
• LDH-3: nyirokszövet, tüdő, lép, hasnyálmirigy
• LDH-4: máj, vázizom
• LDH-5: máj, vázizom

Felnőttekben normál esetben az LDH-2 izoenzim aránya a legmagasabb, így ez teszi ki a totál LDH legnagyobb részét.

Magas LDH esetén az egyes izoenzimek szintjének meghatározása segíthet a károsodás helyének pontosabb felderítéséhez, bár ehhez az esetek túlnyomó többségében egyéb vizsgálatokra is szükség van. A klinikai gyakorlatban leggyakrabban a totál LDH aktivitást mérik, és az izoenzimszint meghatározásra viszonylag ritkán kerül sor.

A magas LDH érték lehetséges okai

Akut vagy idült betegségek, fertőzések, illetve sérülések sejtkárosodással járhatnak, amely során nagyobb mennyiségű tejsav-dehidrogenáz jut a keringésbe.

Mivel a laktát-dehidrogenáz szinte az összes szövetben megtalálható, és több szervben is viszonylag magas a koncentrációja, emelkedett értékkel számos esetben találkozhatunk.

Éppen ezért az LDH diagnózis felállítására önmagában nem alkalmas, és a magas érték hátterében meghúzódó pontos ok felderítéséhez egyéb kiegészítő vizsgálatok is szükségesek.

Magas LDH érték jellemző például a következő esetekben (3):

• fertőzések (pl. mononukleózis, agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás)
• vörösvértestek szétesésével járó állapotok (pl. hemolitikus anémia)
• megaloblasztos anémia (ennek leggyakoribb oka a folsav- és B12-vitaminhiány)
• izomsérülés
• izombetegség
• tüdőt érintő megbetegedések (pl. tüdőgyulladás, embólia)
• szívinfarktus
• vesebetegség
• májbetegség (pl. májzsugor, májgyulladás, májdaganat)
• hasnyálmirigy-gyulladás
• belek vérellátási zavara
• súlyos égés
• egyes daganatok

A daganatokat illetően az LDH egy nem-specifikus marker, vagyis a magas szintnek a tumoros elváltozáson kívül számos egyéb oka is lehet. Például a vizeletben mért magasabb LDH enzimaktivitás jelezhet hólyag- vagy vesetumort, azonban sokszor felső húgyúti fertőzések esetén is hasonló eredményt kapunk (4).

Néhány daganattípus (pl. emlőtumor, hererák) esetén a laktát-dehidrogenáz aktivitás akár prognosztikai faktorként is használható (5).

Az LDH szintje és a tumortömeg között gyakran van összefüggés, ezért egyes daganatos elváltozások esetén a laktát-dehidrogenáz értékének rendszeres mérése hasznos visszajelzést adhat a kezelés (pl. kemoterápia) eredményességéről is (6).

Az LDH daganatos megbetegedések diagnosztizálására tehát nem alkalmas, szintjének monitorozása azonban bizonyos esetekben hasznos lehet a már diagnosztizált tumoros elváltozások kezelését és lefolyását illetően.

A laktát-dehidrogenázt korábban kiterjedten alkalmazták a szívinfarktus diagnosztikájában, mára azonban a troponin vált a “gold standarddá”, ezért klinikai jelentőségét ebben a vonatkozásban nagyrészt elvesztette.

Egyéb tényezők, amelyek hatására az LDH megemelkedhet

• megerőltető fizikai aktivitás a vizsgálatot megelőzően
• a vérminta helytelen kezelése vagy tárolása okozta hemolízis
• alkoholfogyasztás (7)
• vázizomrostok szétesésének (rhabdomyolysis) fokozott kockázatával járó szerek fogyasztása (pl. kokain, amfetamin, ecstasy, statinok, ciklosporin) (8)

Az emelkedett LDH nem feltétlenül jelenti azt, hogy a háttérben valamilyen betegség áll. A magas laktát-dehidrogenáz okának felderítése a kezelőorvos feladata, aki a kórelőzmény, a fizikai vizsgálat, a tünetek és az egyéb leletek eredményének ismeretében állítja fel a kórismét, és tesz javaslatot a kezelés szükségességét illetően.

Hogyan lehet a magas LDH-szintet csökkenteni?

A laktát-dehidrogenáz szint mérése egy gyakran végzett, egyszerű vizsgálat, amelynek haszna, hogy jelezheti egyes kórállapotok fennállását.

A laktát-dehidrogenáz értékének csökkentése a magas szintet kiváltó ok feltárásával és kezelésével lehetséges.

Amennyiben az emelkedett értéket például megerőltető edzés okozta, a magasabb LDH-szint nagy valószínűséggel csak átmeneti jelenség, amely a regenerálódást követően rendeződni fog.

Ha azonban egy súlyosabb betegség (pl. tumoros elváltozás) áll a háttérben, annak szakszerű kezelése a legfontosabb feladat.

Az alacsony LDH-szint okai

A normál tartománynál enyhén alacsonyabb LDH érték mögött az esetek többségében nincs kezelést igénylő kóros elváltozás.

Normálisnál alacsonyabb érték fordulhat elő a kifejezetten ritka, öröklődő laktát-dehidrogenáz hiányban, amelyet az LDHA vagy az LDHB gén mutációja okozhat (9).

Emellett magas dózisú C-vitamin fogyasztása is eredményezhet látszólag alacsony LDH-szintet (10).

Milyen esetekben van szükség az LDH-szint meghatározására?

Az orvos számos esetben kérheti a laktát-dehidrogenáz értékének meghatározását, például:

• a tünetek vagy a kórelőzmény alapján felmerül szövetkárosodás, vagy azzal járó betegség gyanúja
• ismert, emelkedett LDH-val járó betegség lefolyásának monitorozása
• korábbi emelkedett érték kontrollja
• néhány daganattípus esetén az LDH hozzájárulhat a betegség súlyosságának meghatározásához, illetve a kezelés hatékonyságának monitorozásához

Laborvizsgálat során a laktát-dehidrogenáz mellett az esetek túlnyomó többségében egyéb paraméterek meghatározására is sor kerül (pl. GOT, GPT, gamma-GT, kreatin-kináz), amelyek így együtt jóval több információt szolgáltatnak, mint az LDH önmagában.

Az LDH vizsgálata leggyakrabban vénás vérből vett mintából történik, és különösebb előkészületet nem igényel. Éhgyomorra történő érkezés akkor szükséges, ha azt igénylő egyéb paraméterek vizsgálatára is sor kerül. A vérvételt megelőzően javasolt a kezelőorvost tájékoztatni a rendszeresen szedett gyógyszerekről és táplálékkiegészítőkről.

Összefoglalva, röviden

A laktát-dehidrogenáz egy, szinte minden szövetben megtalálható enzim, amelynek vérszintje szövetkárosodás során megemelkedik.

A szövetek károsodásának számos oka lehet, mint például fertőzés, májbetegség, izomsérülés, szívinfarktus, vagy éppen daganatos elváltozás.

Mivel a magas LDH-val járó állapotok rendkívül változatosak lehetnek, a laktát-dehidrogenáz értéke alapján diagnózist felállítani nem lehet. Emelkedett LDH esetén további markerek meghatározása, és gyakran egyéb vizsgálatok elvégzése is indokolt lehet.

A határérték feletti LDH érték nem minden esetben jelenti kezelést igénylő betegség fennállását, ennek megítélése a kezelőorvos feladata.

Az alacsony tejsav-dehidrogenáz szint viszonylag ritka, és a kismértékben csökkent érték általában nem jelent különösebb problémát.

Ismert betegség esetén az LDH alkalmas lehet a lefolyás monitorozására és bizonyos esetekben prognosztikai faktorként is használható.