Magas fehérvérsejtszám (FVS) - okok, tünetek, kezelés
A magas fehérvérsejtszám (leukocitózis) nem ritka lelet laborvizsgálat során, melynek hátterében számos eltérés állhat. Leukocitózissal leggyakrabban fertőzésre vagy gyulladásra adott immunválasz részeként találkozunk.
Ebben a cikkben áttekintjük a magas fehérvérsejtszám okait, a jellemző tüneteket és a lehetséges kezelési módokat.
Mit érdemes tudni a fehérvérsejtekről?
A fehérvérsejtek (FVS, WBC), más néven leukociták, az immunrendszer részei, amelyek létfontosságú szerepet játszanak a különböző fertőzések és megbetegedések leküzdésében (az immunrendszer működéséről bővebben itt olvashatsz).
A fehérvérsejtek a csontvelőben termelődnek, képződésüket követően pedig elsősorban a keringésben, valamint a nyirokszövetben találhatóak.
A fehérvérsejtek főbb típusai:
- limfociták (T és B sejtek)
- monociták
- granulociták (neutrofil, eozinofil és bazofil granulociták)
A különböző típusú fehérvérsejtek más-más feladatot látnak el a szervezetben. Míg például a legnagyobb számban előfoduló neutrofil granulociták bekebelezve pusztítják el a behatoló patogéneket, addig a B limfociták a kórokozó felszínéhez kötődő antitestek termeléséért felelősek.
A fehérvérsejtek legfontosabb feladata a behatoló baktériumok, vírusok és paraziták azonosítása, megjelölése és elpusztítása, az egyéb idegen anyagok eliminálása, valamint a daganatos sejtek megsemmisítése.
Mi számít magas fehérvérsejtszámnak (FVS, WBC)?
A fehérvérsejtszám normál értéke felnőttek esetében általában 4,2 és 11 G/l közé esik, a pontos referencia tartomány azonban laboronként ettől kis mértékben eltérhet.
A normál tartomány felső határértékét (többnyire 11 G/l) meghaladó fehérvérsejtszám esetén beszélünk leukocitózisról (1).
Mit jelent a magas fehérvérsejtszám (leukocitózis)?
A magas fehérvérsejtszám leggyakrabban a szervezetben zajló fertőzést vagy gyulladást jelez. Emellett többek között utalhat daganatos elváltozásra, allergiás reakcióra vagy parazitafertőzésre is.
A leukociztózis csoportosítható az emelkedést okozó fehérvérsejttípus(ok) alapján. Eszerint a magas fehérvérsejtszámot okozhatja az emelkedett
- neutrofil granulocita (neutrofília),
- limfocita (limfocitózis),
- monocita (monocitózis),
- eozinofil granulocita (eozinofília) vagy
- bazofil granulocita (bazofília) szám.
Egyes esetekben többféle sejttípus száma is megemelkedhet egy időben. Emellett éretlen sejtek megnövekedett száma is állhat a leukocitózis hátterében (2).
| emelkedett fehérvérsejttípus | normál tartomány (abszolút szám)* | normál tartomány (százalékos arány)* | néhány jellemző ok | |
| neutrofília | neutrofil granulocita | 2,5-8 G/l | 55-70% | fertőzés, gyulladás, trauma, leukémia |
| limfocitózis | limfocita | 1-4 G/l | 20-40% | vírusfertőzés, leukémia, limfóma |
| monocitózis | monocita | 0,1-0,7 G/l | 2-8% | fertőzés, gyulladás, autoimmun megbetegedések, tumoros elváltozások |
| eozinofília | eozinofil granulocita | 0,05-0,5 G/l | 1-4% | allergia, parazitafertőzés, autoimmun és tumoros elváltozások |
| bazofília | bazofil granulocita | 0,025-0,1 G/l | 0,5-1% | fertőzés, allergia, leukémia |
Teljes vérkép vizsgálata esetén a leleten automatikusan meghatározásra kerül az egyes fehérvérsejttípusok abszolút száma és százalékos aránya is, így könnyen beazonosíthatóak a normál tartományon kívül eső értékek.
A felmerülő megbetegedések elkülönítésében alapvető jelentőségű a kórelőzmény ismerete, valamint a fizikális vizsgálat. Fontos szempont, hogy a vérképben található elváltozások mióta állnak fenn (akut vagy krónikus), illetve az emelkedés mértéke is.
Hiperleukocitózis (extrém magas fehérvérsejtszám) esetén a fehérvérsejtek száma meghaladja a 100 G/l értéket. Az ilyen magas fvs szám sürgősségi ellátást igényel. Ezt az állapotot leggyakrabban leukámiák és mieloproliferatív kórképek okozzák, melyek azonban járhatnak sokkal alacsonyabb fvs számmal is (5).
Magas fehérvérsejtszám a vizeletben
Az emelkedett fehérvérsejtszám a vizeletben viszonylag gyakori jelenség. Ilyenkor a látóterenkénti fehérvérsejtek száma 5 fölé emelkedik (6).
A kórosan megemelkedett vizelet fehérvérsejtszám leggyakoribb oka a húgyúti fertőzés, melynek tünetei függnek a fertőzés súlyosságától és az érintett szervektől is.
A nőket gyakrabban érintő, viszonylag gyakori hólyaghurut (cisztitisz) jellemző tünetei:
- égető, csípő érzés vizeléskor
- gyakori vizelési inger
- alhasi fájdalom
- kis mennyiségű vizelet gyakori ürítése
- gennyes vizelet (pyuria)
- vér jelenléte a vizeletben (hematuria)
- bűzös vizelet (7)
A magas fehérvérsejtszám lehetséges okai
A magas fehérvérsejtszámot leggyakrabban valamilyen fertőzés vagy gyulladással járó kórkép okozza.
Ezeken kívül az emelkedett fehérvérsejtszámnak számos egyéb oka is lehet:
- sérülés, égés
- műtéti beavatkozás
- elhízás
- allergiás állapotok
- asztma
- dohányzás
- terhesség
- krónikus gyulladással járó kórképek (pl. gyulladásos bélbetegség, krónikus májgyulladás)
- gyógyszerek (pl. kortikoszteroidok, lítium, epinefrin, béta-agonisták)
- autoimmun kórképek (pl. reumatoid artritisz)
- megerőltető fizikai aktivitás
- lépeltávolítás
- leukémia
- limfóma
- csontvelő-rendellenességek stb. (8, 9)
Néhány esetben a háziorvos hematológus bevonását láthatja szükségesnek, aki további vizsgálatok (pl. CT, MRI, csontvelő biopszia) elvégzését javasolhatja a háttérben álló pontos ok felderítése érdekében.
Magas fehérvérsejtszámmal járó tünetek
Az emelkedett fehérvérsejtszámot kísérő tünetek a kiváltó mögöttes októl függenek. A leukocitózis önmagában nem más, mint egy válaszreakció, amit szervezet valamilyen patológiás állapotra ad. A tüneteket ezért mindig a mögöttes állapot határozza meg.
Néhány gyakori tünet, amelyek a magas fehérvérsejtszámot kísérhetik:
- láz, hidegrázás
- fáradékonyság, gyengeség
- fájdalom
- gyulladásra utaló tünetek (pl. érzékeny, duzzadt ízület)
- allergiás panaszok (pl. orrfolyás, orrdugulás)
- éjszakai izzadás
- hasi panaszok
- étvágytalanság
- bőrkiütés
- nehézlégzés (pl. tüdőgyulladás esetén)
- gyakori véraláfutások, pontszerű, bőr alatti vérzések (alacsony vérlemezkeszám jelei lehetnek, amely például akut leukémiák egyes fázisaira lehet jellemző) (10)
Előfordulhat, hogy a megemelkedett fehérvérsejtszám nem jár együtt tünetekkel.
Az emelkedett fehérvérsejtszám kezelése
Magas fehérvérsejtszám esetén az alkalmazott terápia mindig a háttérben álló októl függ. A diagnózis sok esetben könnyen és gyorsan felállítható, néha azonban a laborvizsgálaton kívül egyéb diagnoszikus eljárások alkalmazása is szükségessé válhat.
Néhány lehetséges terápia:
- antibiotikum (bakteriális fertőzés, pl. húgyúti infekció, tüdőgyulladás esetén)
- fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő
- antihisztamin (pl. allergiás állapotok esetén)
- immunszuppresszánsok, mint például kortikoszteroidok (pl. autoimmun kórképek esetén)
- kemoterápia, sugárkezelés (pl. leukémia vagy limfóma esetén)
- leukoferezis (pl. leukémia esetén a nagyszámú abnormális fehérvérsejtek gyors eltávolítására)
A pontos terápiát az orvos a kórelőzmény és a vizsgálati leletek alapján határozza meg. A fehérvérsejtszám rendeződéséhez szükséges időtartamot számos tényező befolyásolja (pl. kiváltó ok, súlyosság, általános egészségi állapot, életkor stb.).
Bakteriális fertőzés esetén például a megfelelő antibiotikum terápia beállítását követően a magas fehérvérsejtszám sokszor néhány napon belül csökkenésnek indul. Ezzel szemben krónikus állapotokban ez a folyamat hosszabb időt vehet igénybe.
