Magas húgysavszint - okok, tünetek, kezelés, megelőzés

Szerző: Dr. Móra Balázs
Módosítva: 2023.05.15.

A magas húgysavszint (hiperurikémia) viszonylag gyakori lelet, amely a felfedezés időpontjában gyakran nem okoz észlelhető tüneteket, hosszabb távon azonban egészségügyi problémákhoz vezethet.

Ebben a cikkben áttekintjük az emelkedett húgysavszint okait és lehetséges következményeit, a jellemző tüneteket és kezelési módokat, végül kitérünk a megelőzésre is.

Hirdetés

Mi a húgysav?

A húgysav a purin vegyületek lebontási végterméke. A purinok számos ételben és italban megtalálhatóak, nagyobb mennyiségben a vörös húsokban, a belsőségekben, a halakban, valamint az alkoholos italokban (különösen a sörben).

A purinok emellett a DNS és az RNS építőelemei, ezért a szervezetben ezek lebontása során folyamatosan keletkeznek.

A húgysav anyagcsere elsősorban a májban történik, melyhez egyéb szervek is hozzájárulnak (pl. vékonybél, izom). A purinokból keletkező húgysav nagy része a vesén keresztül választódik ki, kisebb hányada pedig a bélrendszeren át távozik a szervezetből (1).

Magas húgysavszint (hiperurikémia) a laborban

A húgysav referencia tartományának felső határa nem teljesen egységes, leggyakrabban a 404 µmol/l (6,8 mg/dl) feletti értékeket tekintjük magasnak (2).

Ezen érték felett a legnagyobb az esélye a húgysavkristályok kiválásának, de a felső határérték egyénenként (és laboronként) eltérő lehet.

Hirdetés

A hiperurikémia kezelése során a szérum húgysavszint célértéke azonban ennél alacsonyabb, a legtöbb esetben 357 µmol/l (6 mg/dl) vagy ez alatti (3).

A magas húgysavszint lehetséges okai

Az emelkedett húgysavszint alapvetően két okra vezethető vissza:

  • fokozott húgysavtermelődés
  • csökkent kiválasztás

A fenti okok egymással párhuzamosan is fennállhatnak.

A csökkent húgysavkiválasztás leggyakoribb okai:

  • akut vagy krónikus veseelégtelenség
  • magas vérnyomás
  • metabolikus szindróma
  • gyógyszermellékhatás (pl. vízhajtók, szalicilátok, ciklosporin, nikotinsav, tuberkulózis elleni szerek)
  • pajzsmirigy-alulműködés
  • mellékpajzsmirigy-túlműködés
  • laktát acidózis, ketoacidózis
  • szarkoidózis
  • ólom expozíció
  • ismeretlen eredetű (idiopátiás) (4, 5, 6, 7)

A fokozott húgysavtermelődés legfontosabb okai:

  • fokozott sejtpusztulással járó állapotok (pl. limfóma, leukémia, hemolízis, pikkelysömör, sugárkezelés, kemoterápia)
  • öröklődő szindrómák (pl. Lesch-Nyhan szindróma)
  • magas purintartalmú ételek (pl. belsőségek, vörös hús, tenger gyümölcsei, alkohol) fogyasztása (1)

Kevert okok:

  • magas fruktóztartalmú italok és ételek túlzott fogyasztása
  • alkoholfogyasztás (8, 9, 10)

A magas fruktózbevitel szoros összefüggést mutat az emelkedett húgysavszint kialakulásával (11, 12).

A cukros üdítőitalok, illetve a magas fruktóztartalmú kukoricaszirupot (fruktóz-glükóz szirup, invertcukor, izoglükóz stb.) nagy arányban tartalmazó élelmiszerek fogyasztása jelentősen hozzájárulhat a magas húgysavszinthez (13).

A magas purintartalmú élelmiszerek fogyasztása megnövelheti a húgysavszintet, de nem feltétlenül vezet hiperurikémiához, mivel annak kialakulását számos egyéb tényező is befolyásolja.

Ingyenes útmutató
a MEDY-től:

9 kulcsfontosságú laborparaméter, amit mindenkinek ellenőriznie kell(ene)

E-book borító

A magas húgysavszint tünetei

A hiperurikémia sok esetben nem okoz panaszokat, ilyenkor az eltérés többnyire csak a laborleleten észlelhető. Ezt a stádiumot nevezzük tünetmentes hiperurikémiának.

Hirdetés

A magas húgysavszint leggyakoribb következménye az akut köszvényes roham, amely akkor jelentkezik, ha a vérben keringő húgysav egy része mononátrium-urát kristályok formájában kicsapódnak az ízületi folyadékban.

A köszvény egy kifejezetten fájdalmas ízületi gyulladás, amely általában egyszerre csak egy ízületet érint.

A köszvény jellemző tünetei:

  • intenzív fájdalom (enyhe érintésre is) az érintett ízület környékén
  • gyulladás jelei (duzzanat, bőrpír, melegség) az ízület felett
  • az ízület mozgástartománya beszűkülhet
  • jellemzően egy ízület érintett (tipikusan az öregujj alapízülete, de a boka-, a térd-, a csukló-, és a könyökízület, valamint az ujjak is érintettek lehetnek)
  • jelentkezhet láz, laborban jellemző lelet az emelkedett fehérvérsejtszám és CRP, valamint a gyorsult süllyedés
  • hirtelen kezdet után a panaszok napokig, néhány esetben akár 2-3 hétig is fennállhatnak
Köszvény
Az öregujj alapízületét érintő akut köszvény - Kép: Wikimedia

A köszvényes roham alatt megnő a vesén keresztüli húgysavkiválasztás, amelynek következményeként csökken a húgysavszint. Ilyenkor nem ritka, hogy a húgysav-koncentráció egészen a normál tartományig csökken (14, 15).

A kiváltó ok kezelése nélkül a köszvényes rohamok időről-időre megismétlődhetnek. A rohamok között a panaszok teljesen megszűnhetnek.

Az emelkedett húgysavszint ugyanakkor nem feltétlenül jár köszvénnyel.

A magas húgysavszint további lehetséges következményei

A kezeletlen és tartós hiperurikémia következményeként krónikus köszvény alakulhat ki, amely a köszvényes rohamok ismételt megjelenése mellett egyéb kockázatokkal is járhat:

  • ízületi károsodás: az ismétlődő köszvényes rohamok az érintett ízület(ek) maradandó károsodását okozhatják
  • húgysavlerakódás (tophus): a krónikus szakaszban köszvényes csomók jelenhetnek meg a lágyrészekben és a csontokban (nem gyakori tünet)
  • vesekövek, vesekárosodás: a hiperurikémia urátkövek megjelenéséhez vezethet, amelyek hozzájárulhatnak húgyúti fertőzés kialakulásához (ezeket a köveket a röntgenfelvétel nem mutatja megbízhatóan, ezért általában ultrahang vagy CT vizsgálat szükséges a jelenlétük igazolásához)

Diagnózis

A magas húgysavszint, valamint az azzal összefüggő elváltozások (pl. köszvény) diagnosztizálásában a következők nyújthatnak segítséget:

  • kórelőzmény
  • fizikális vizsgálat és klinikai kép
  • laborvizsgálat
  • képalkotó vizsgálat (pl. röntgen, ultrahang, CT)
  • mononátrium-urát kristályok kimutatása az ízületi szinoviális folyadékból

Köszvény mellett szól, ha az egyetlen ízületet érintő, hirtelen jelentkező gyulladás kolchicinre gyors javulást mutat.

Kezelés: hogyan csökkenthető a magas húgysavszint?

A hiperurikémia önmagában nem betegség, de tartós fennállás esetén megnövelheti a köszvény, illetve az egyéb, urátkristályok kiválása okozta elváltozások kockázatát. 

Hirdetés

A hiperurikémia kezelése elsősorban a kiváltó októl és a tünetek súlyosságától függ. Ezen kívül az orvos figyelembe veszi a kórelőzményt, valamint a rendelkezésre álló leleteket is, és mindezek alapján egyénre szabottan, a kockázatok és előnyök figyelembevételével javasol terápiát.

Életmódbeli változtatások

A tünetmentes hiperurikémia elsődleges kezelési módja az esetek túlnyomó többségében a különböző életmódbeli változtatások bevezetése.

  • étrendi változtatások:
    • a magas fruktóztartalmú élelmiszerek (pl. cukros üdítők) bevitelének csökkentése, illetve azok elhagyása
    • alkohol elhagyása
    • magas purintartalmú ételek fogyasztásának mérséklése
    • megfelelő folyadékbevitel
  • testsúly normalizálása: a metabolikus szindróma (melynek egyik jellemző tünete az inzulinrezisztencia mellett a hasi elhízás) és a hiperurikémia, valamint a köszvény között szoros összefüggés mutatható ki (16)
  • rendszeres testmozgás

Gyógyszeres terápia

Fokozott kockázat esetén az orvos gyógyszeres kezelés javaslata mellett dönthet.

Tartós kezelés során a leggyakrabban szóba jövő húgysavcsökkentő szerek:

  • allopurinol (leggyakrabban használt szer, a húgysavtermelődést csökkenti)
  • febuxostat (húgysavtermelődést csökkenti)
  • rasburicase (urát-oxidáz enzim, amely a húgysavat allantoinná alakítja, ami könnyebben kiválasztódik a vesén keresztül)
  • húgysavürítést fokozó szerek: probenecid, benzbromaron

Amennyiben felmerül, hogy az emelkedett húgysavszinthez gyógyszermellékhatás is hozzájárul, a kezelőorvos az érintett szer lecserélését javasolhatja.

Akut köszvényes roham esetén szóba jövő szerek:

  • nem szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID): pl. diclofenac
  • kolchicin (csökkenti a gyulladásos tüneteket és a fájdalmat)
  • kortikoszteroidok (17)

Mindezek mellett fontos a fennálló társbetegségek (pl. magas vérnyomás, metabolikus szindróma, cukorbetegség, veseelégtelenség, szív- és érrendszeri betegségek) szakszerű kezelése is.

Megelőzés

A magas húgysavszint kialakulása sok esetben megelőzhető a fentebb már említett életmódbeli változtatásokkal.

Ezek közül kiemelendő a magas fruktóztartalmú ételek és italok, valamint az alkohol fogyasztásának mérséklése, túlsúly esetén testsúlycsökkentés, a rendszeres testmozgás és az alapbetegségek kezelése.

Már kialakult hiperurikémia esetén a fentiek mellett szóba jön a magas purintartalmú élelmiszerek bevitelének csökkentése, és egyes esetekben akár gyógyszeres terápia is a megelőzés részét képezheti.

Hirdetés

Borítókép: Wikimedia

Ha tetszett a cikk, hasonló tartalmakért kövesd az új Facebook oldalunkat!
Iratkozz fel ingyenes és hasznos tartalmakért!
Ezek is érdekelhetnek: