Mi az MCV és az MCH? Magas és alacsony értékek értelmezése
Az MCV (mean corpuscular volume) a vörösvértestek átlagos térfogatát mutatja meg. Az MCH (mean corpuscular hemoglobin) pedig nem más, mint az egy vörösvértestre jutó átlagos hemoglobin mennyiség.
Mindkét paramétert rutinszerűen mérik a teljes vérkép vizsgálatakor. Önállóan nem alkalmasak diagnózis felállítására, ezért mindig más paraméterekkel együtt szükséges értelmezni a kapott laboreredményt.
Nézzük, mikor van szükség az MCV és az MCH meghatározására, és mit jelentenek a különböző MCV és MCH szintek.
Mit mutat az MCV és az MCH? Mi a jelentőségük?
Az MCV a vörösvértestek átlagos térfogatát, vagyis a méretét adja meg. Az MCV értékét femtoliterben (fl) határozzák meg (1 fl = 10-15 l). A magasabb érték azt jelzi, hogy a vörösvértestek nagyobbak az átlagosnál, míg az alacsonyabb MCV kisebb méretre utal.
Az MCH azt mutatja meg, hogy mekkora az átlagos hemoglobin mennyiség egy vörösvértestben. Az MCH értékét pikogrammban (pg) adják meg (1 pg = 10-12 g). Minél alacsonyabb az MCH, annál kevesebb hemoglobint tartalmaz egy vörösvértest és fordítva (a hemoglobinról itt olvashatsz bővebben).
A vörösvértestek normálistól eltérő mérete és hemoglobin tartalma utalhat egyes kórképekre.
Vashiányos vérszegénységben például a vörösvértestek rendszerint kisebbek és kevesebb hemoglobint tartalmaznak (itt találod az alacsony hemoglobinszint egyéb okait).
B12-vitamin- és folsavhiányban pedig az átlagosnál több hemoglobint tartalmazó, nagyobb vörösvérsejtekkel találkozunk.
A különböző eredetű és típusú vérszegénységek elkülönítésében mind az MCV, mind pedig az MCH hasznos paraméter.
Az MCV és az MCH vizsgálatoknak nemcsak egyes betegségek diagnózisában van alapvető szerepük, hanem bizonyos kórállapotok követésére is rutinszerűen alkalmazhatók.
Mikor van szükség az MCV és az MCH szint meghatározására?
Az MCV és az MCH a vérképvizsgálat része, ezért igen gyakran szerepelnek a laboreredmények között.
A rutinlabor az esetek túlnyomó többségében tartalmazza az MCV és az MCH meghatározását is.
Emellett bizonyos tünetek (pl. kifejezett fáradékonyság, hirtelen súlyvesztés, sápadtság stb.) jelentkezése vagy egyes kórképek gyanúja (pl. vérszegénység) vagy monitorozása esetén az orvos célzottan is kérheti a vizsgálatot.
Az MCV és az MCH segíthet a vérszegénység (anémia) típusának meghatározásában is.
A pontos diagnózis felállítása és a normálistól eltérő értékek mögött meghúzódó okok felderítése mindig a kezelőorvos feladata.
Mi a normál MCV és MCH szint?
A normál MCV érték felnőttek esetében 80 és 96 fl között van. Az MCH normál tartománya pedig rendszerint 27-31 pg közé esik.
Ezek a referencia tartományok laboronként minimálisan változhatnak. Az MCV és az MCH szintje általában összefügg egymással.
A normál eredmény nem zárja ki egyes betegségek fennállását (pl. normociter anémia). Az MCV-t és az MCH-t az orvos mindig az anamnézis, a vérképben található egyéb eltérések, valamint a korábbi leletek alapján értékeli.
Mit jelent a magas MCV érték?
Az emelkedett MCV azt jelzi, hogy a vörösvértestek az átlagosnál nagyobb méretűek. Ez gyakran, de nem minden esetben utalhat makrociter anémiára. Az MCV értékre jellemző, hogy sokszor a korral együtt emelkedik, és ez a változás többnyire nem magyarázható vérszegénységgel (1).
Az emelkedett MCV okai
Néhány kórkép, melyre a normálisnál magasabb MCV jellemző:
- B12-vitaminhiány
- folsavhiány (B9-vitamin)
- májbetegség
- pajzsmirigy alulműködés
- alkoholbetegség
- autoimmun hemolitikus anémia
- egyes citosztatikumok
- aplasztikus anémia
- mielodiszpláziás szindróma
Az emelkedett MCV hátterében gyakran megaloblasztos anémia áll. Erre a kórképre a nagy vörösvértestek jellemzőek, melynek leggyakoribb oka a B12-vitamin és a folsav hiánya. Ezek a tápanyagok szükségesek ugyanis a sejtosztódáshoz, mely ezek hiányában csak korlátozottan tud végbemenni, nagyobb és kevesebb vörösvérsejtet eredményezve. Ilyenkor a vérlemezkék száma is csökkenhet.
Mit jelent az alacsony MCV érték?
Az alacsony MCV azt jelenti, hogy a vörösvértestek mérete az átlagosnál kisebb. Ez az állapot gyakran társul alacsony MCH értékkel, és sok esetben mikrociter anémiára utal, amelynek a leggyakoribb okozója a vashiány.
Alacsony MCV lehetséges okai
Csökkent MCV-vel járó leggyakoribb állapotok:
- vashiány
- talasszémia (örökletes, csökkent hemoglobinképződéssel járó kórkép)
- egyes idült betegségekhez társuló vérszegénység
A ritkán előforduló okok között szerepel a szideroblasztos anémia, ólommérgezés, réz- és cinkhiány, valamint a mielodiszpláziás szindróma.
A vashiány messze a leggyakoribb állapot, amelyben alacsony MCV-vel találkozhatunk. A normál MCV azonban nem zárja ki a vashiányos vérszegénység fennállását. A vashiányra ezen kívül gyakran jellemző az alacsony ferritinszint és az emelkedett transzferrin szint is.
A vashiány kialakulásának főbb okai:
- alacsony vasbevitellel járó étrend
- vasfelszívódás zavara (pl. cöliákia vagy gyulladásos bélbetegség esetén)
- terhesség
- vérvesztés
A vérszegénység azon formái, amelyekre normális MCV jellemző, a normociter anémiák közé tartoznak.
Ezekre az állapotokra normális méretű, de kevesebb vörösvérsejt jellemző. A krónikus vesebetegség, az aplasztikus anémia, egyes fertőzések és daganatos megbetegedések általában normociter anémiával járnak együtt (2).
Mit jelent a magas MCH érték?
Az emelkedett MCH arra utal, hogy az egy vörösvértestre jutó átlagos hemoglobin mennyiség a normálisnál több.
A hemoglobin az oxigén szállításáért felelős, vastartalmú molekula, melyből egy-egy vörösvértest megközelítőleg 270 milliót tartalmaz (3).
A magas MCH utalhat bizonyos rendellenességekre, az MCV-hez hasonlóan azonban önmagában diagnosztikus értékkel nem bír. Az emelkedett MCH-hoz társuló vérszegénységet hiperkróm anémiának nevezzük.
Az emelkedett MCH okai lehetnek
- B12-vitamin- és folsavhiány
- egyes tüdőbetegségek (pl. COPD)
- hemolízis
- alkoholbetegség
- fertőzés
- vesebetegség
- gyógyszermellékhatás
- policitémia vera (ritka csontvelő eredetű betegség, mely fokozott vörösvértest termelődéssel jár), stb.
A B12-vitamin- és folsavhiány gyakori oka a magasabb MCH-nak. Ezek oka lehet például felszívódási zavar, alacsony bevitel vagy gyógyszermellékhatás. A B12-vitaminhiányt okozhatja emellett autoimmun betegség (vészes vérszegénység - anaemia perniciosa) is.
Mit jelent a csökkent MCH érték?
Ha egy vörösvértest a normálisnál kevesebb hemoglobint tartalmaz, alacsony MCH értéket kapunk. Ez gyakran kisebb mérettel is jár.
A számos ok közül a vashiányos vérszegénység a leggyakoribb, melyre általában kis méretű (mikrociter) és alacsony hemoglobintartalmú (hipokróm) vörösvértestek a jellemzőek.
Az alacsony MCH-val járó vérszegénységet hipokróm anémiának is nevezik.
Az alacsony MCH gyakoribb okai
- vashiány (leggyakoribb ok)
- talasszémia
A cikk az összefoglaló ábra után folytatódik!
Tünetek
A normálistól eltérő MCV és MCH szint önmagában csak indikátora a háttérben zajló folyamatoknak.
Ebből kifolyólag tüneteket is a megváltozott MCV, illetve MCH értékekhez társuló kórállapotok okozhatnak. Mivel ezeket a paramétereket számos folyamat befolyásolhatja, ezért a tünetek is igen változatosak lehetnek.
A referencia tartományon kívül eső MCH és MCV szintek gyakran társulnak vérszegénységgel, melynek néhány nem specifikus tünete:
- fáradékonyság
- gyengeség
- szédülékenység
- sápadtság
- zsibbadás a végtagokban (B12-vitaminhiány esetén)
- légszomj
- emelkedett és/vagy szabálytalan pulzus
- hideg végtagok
A tünetekhez hasonlóan a kezelést is mindig az eltéréseket okozó betegség határozza meg.
Hogyan történik az MCV és MCH szint meghatározása?
A paraméterek vénás vérvétel útján levett mintából kerülnek meghatározásra. A laborban az MCV és MCH értékeit vagy automatával határozzák meg, vagy a hematokrit, hemoglobin és a vörösvértestszám alapján történő kalkuláció útján.
Hogyan kell felkészülni a vizsgálatra?
A vérvétel többnyire különösebb felkészülést nem igényel, ha azonban az orvos egyéb vizsgálatokat is kért, javasolt lehet éhgyomorra érkezni.
Kiegészítő vizsgálatok
Az MCV és az MCH mellett hasznos segítséget nyújt a differenciáldiagnosztikában az ezekkel szorosan összefüggő RDW és MCHC is.
Mi az RDW?
Míg az MCV a vörösvértestek átlagos térfogatát adja meg, addig az RDW (red cell distribution width) a sejtek közötti variabilitás, vagyis a térfogatbeli eltérés mértékét.
Egyszerűen fogalmazva az RDW megmutatja, hogy mennyire kifejezett a méretbeli különbség a vörösvértestek között. A magasabb RDW-érték nagyobb mértékű eltérést jelez.
Az RDW normál tartományát általában 11,5% és 14,5% között adják meg. Klinikai jelentősége többnyire a normál és az emelkedett értékeknek van.
Az RDW értékről bővebben itt olvashatsz.
Mi az MCHC?
Az MCHC (mean corpuscular hemoglobin concentration) nem más, mint az egységnyi vörösvértest-térfogatra eső átlagos hemoglobin tömeg.
Az MCHC tehát abban különbözik az MCH-tól, hogy az átlagos hemoglobin tömeget nem egy vörösvérsejtre, hanem egy meghatározott térfogatra vonatkoztatva adja meg.
Az MCHC referencia tartománya általában 310-370 g/l közé esik.
Az MCHC értékről bővebben itt olvashatsz.
Borítókép: tyfn
