Mi a C-reaktív protein (CRP)? Mit jelent a magas CRP szint? Összefoglaló

Laborvizsgálat során ma már igen gyakran ellenőrzik a C-reaktív protein, vagyis a CRP szintet is. A CRP számos esetben nyújt hasznos információt a szervezetben zajló gyulladásos folyamatokról. Lássuk mit érdemes tudni róla.

Mi a CRP?

A CRP egy ún. akut fázis fehérje, melyet a máj termel és bocsát a keringésbe gyulladásos folyamatok jelenléte esetén. A CRP megemelkedése tehát fokozott gyulladást jelez.

A pozitív akut fázis fehérjék (pl. CRP, haptoglobin, D-dimer, ferritin) szintje az akut fázis válasz során megemelkedik, míg a negatív akut fázis fehérjék (pl. transzferrin, albumin) koncentrációja, éppen ellenkezőleg, lecsökken.

A C-reaktív protein termelődés a májsejtekben különböző citokinek (pl. IL-6) hatására fokozódik, melyeket főként a veleszületett immunrendszer egyes tagjai (pl. makrofágok) termelnek (a veleszületett immunrendszer működéséről itt találsz egy képes összefoglalót).

Mi a C-reaktív protein szerepe?

Szerkezetét illetően a CRP egy öt fehérje alegységből álló struktúra, mely a pentraxin fehérjecsaládba tartozik és az immunfolyamatok során mintázatfelismerő receptorként (PRR) funkcionál (a különböző patogénekre jellemző molekuláris mintázatokat ismeri fel).

A C-reaktív protein elsődleges szerepe az immunválasz segítése: elhaló sejtek és mikrobák felszínéhez kötődve aktiválja a komplementrendszert, valamint elősegíti a falósejtek általi bekebelezést.

Mi a normális CRP szint?

Normál esetben (tehát gyulladás hiányában) a CRP szintje igen alacsony.

Általánosságban elmondható, hogy minél alacsonyabb a CRP szint, annál jobb.

A laborokban különböző határértékekkel találkozhatunk, Magyarországon a legtöbb helyen általában az 5 mg/l koncentráció alatti tartományt tekintik normálértéknek. 

Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenki, akinek 5 mg/l alatt van a CRP szintje, mentes valamennyi gyulladással járó kórképtől.

3 mg/l felett a szív- és érrendszeri betegségek kockázata például már kimutathatóan emelkedett a 3 mg/l alatti tartományhoz képest (1). 

A legtöbb esetben alacsonyabb CRP szint kisebb mértékű gyulladásos aktivitást jelez, de egyénenként eltérő lehet a gyulladásra adott emelkedés mértéke (ezért fontos a korábbi értékek összehasonlítása az aktuálissal).

Egyes krónikus gyulladással járó kórképek (pl. szív- és érrendszeri betegségek) csak minimálisan emelik meg a CRP szintjét. Ezért az ilyen esetekben hs-CRP (ultraszenzitív) vizsgálat elvégzése szükséges, mivel a normál vizsgálat nem alkalmas az alacsonyabb szintek (< 10 mg/l) megbízható detektálására.

Mit jelent a magas CRP szint?

Az emelkedett C-reaktív protein szint azt jelzi, hogy a szervezetben valahol gyulladásos folyamat zajlik.

A gyulladás számtalan betegség velejárója, ezért a CRP mind akut, mind krónikus kórképekben gyakran emelkedett.

Azon kívül, hogy segít felismerni a gyulladás jelenlétét, a CRP jelentősége és klinikai haszna, hogy alkalmas lehet egy már ismert betegség lefolyásának monitorozására is.

Akut gyulladásos folyamatban (pl. fertőzés) a CRP szintje extrém esetben akár több ezerszeresére is növekedhet. Az emelkedés 6 órán belül elkezdődik és nagyjából 48 óra múlva éri el a csúcsot (2).

A keringő C-reaktív protein koncentrációja a szintézis sebességétől függ és a mögöttes gyulladás mértékét tükrözi.

Súlyosabb akut bakteriális fertőzés esetén nem ritka a 200-250 mg/l-es, vagy akár még magasabb CRP szint sem.

Akut bakteriális fertőzés rendszerint magasabb CRP szinttel jár, mint a virális fertőzések. Ennek részben az lehet az oka, hogy a virális fertőzésekre jellemző magas interferon-alfa szint gátolja a CRP kiválasztását (3).

Az esetek túlnyomó többségében azonban csak kisebb mértékű (< 10 mg/l) emelkedés jellemző.

Ez a legtöbb krónikus gyulladással járó állapotra igaz. Ezért is fontos ilyen esetekben a fentebb említett hs-CRP vizsgálat, mivel csak ez képes kimutatni a kisebb változásokat.

A CRP szintje a szív- és érrendszeri betegségek kockázatával is összefüggést mutat (4):

• alacsony kockázat: < 1 mg/l
• átlagos kockázat: 1 mg/l és 3 mg/l között
• magas kockázat: 3 mg/l és 10 mg/l között

Egy mérésből természetesen nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. 10 mg/l-nél magasabb érték esetén pedig mindenképp érdemes a vizsgálatot egy későbbi időpontban megismételni, mivel elképzelhető, hogy az emelkedett CRP hátterében egy éppen zajló fertőzés áll. 

A C-reaktív protein szintje a gyulladás megszűnésével párhuzamosan gyorsan csökken, nagyjából 19 óránként feleződik a koncentrációja a keringésben (5).

Az emelkedett CRP nem specifikus egyetlen betegségre sem, vagyis a gyulladás okát nem mutatja meg, ahogyan a gyulladás helyéről sem ad információt. Szintje számos kórállapotban megemelkedhet.

Néhány állapot, melyekben a CRP szint változó mértékben, de általában emelkedett:

• fertőzések (bakteriális, virális, gomba)
• trauma (sérülés, égés)
• autoimmun kórképek (pl. rheumatoid arthritis, lupus)
• gyulladásos bélbetegségek (colitis ulcerosa, Crohn-betegség)
• szív- és érrendszeri betegségek
• elhízás és cukorbetegség (6)
• fogínygyulladás (7)
• egyes daganattípusok (8)
• csontvelőgyulladás
• egyes hormontartalmú fogamzásgátlók szedése (9, 10), stb.

A CRP szint értékelése a tendenciák, az egyéni kórtörténet, a társbetegségek, az egyéb leletek és az aktuális tünetek figyelembevételével kell hogy történjen, mely a kezelőorvos feladata.

Hogyan lehet csökkenteni a CRP szintet?

Minden olyan behatás, amely a szervezetben zajló akut vagy krónikus gyulladást mérsékli vagy megszünteti, a CRP szintet is csökkenti.

Éppen ezért érdemes a CRP szint, mint laborérték helyett a gyulladást kiváltó mögöttes kórállapotra fókuszálni, és azt megfelelő módon kezelni.

Ehhez előbb meg kell találni, hogy mi áll a magas CRP hátterében. Ez sokszor további vizsgálatokat igényel, ezért a diagnózist javasolt a kezelőorvosra bízni.

Az emelkedett CRP mögött időnként komoly, szakszerű kezelést igénylő kórkép áll, ezért a diagnózist és a kezelést mindig beszéljük meg egészségügyi szakemberrel. 

Amennyiben konkrét betegség vagy egyéb állapot kizárható az emelkedett CRP okaként, felmerül az életmóddal és táplálkozással kapcsolatos tényezők oki szerepe is.

Egyes vizsgálatok szerint a krónikus stressz, a dohányzás, a különböző alvászavarok, a fokozott transzzsírsav fogyasztás mind megnövelhetik a vérben a CRP koncentrációját (11, 12, 13, 14). Érdemes tehát ezek közül minél többet kiiktatni.

Emellett a rendszeres testmozgás, elhízás esetén a fogyás, valamint a zöldségekben, gyümölcsökben és rostban gazdag étrend is segíthet a CRP csökkentésében (15, 16, 17).

Hogyan történik a CRP szint mérése?

A C-reaktív protein szintet vénás vérből állapítják meg. A vizsgálat különösebb előkészületet nem igényel, a kifejezetten megterhelő, intenzív fizikai aktivitás azonban kerülendő a vérvételt megelőzően (amennyiben más paraméterek vizsgálatára is sor kerül, szükségesek lehetnek bizonyos előkészületek, pl. éhgyomri vércukorszint mérésnél).

A vérvétel a legtöbb esetben komplikációmentes és a vizsgálatot követően folytathatóak a mindennapi tevékenységek. 

Miért kéri az orvos a CRP vizsgálatot?

A CRP gyakran része a laborvizsgálatnak, az orvos leggyakrabban a következő esetekben kéri:

• CRP szint változásának ellenőrzése (korábbi leletben emelkedett érték)
• fertőzés esetén
• kezelés eredményességének ellenőrzése
• krónikus gyulladással járó betegségek monitorozása
• szív- és érrendszeri betegségek kockázatának felmérése 

Gyakori kérdések