Mi a ferritin? Alacsony és magas ferritinszint okai
A szérumban található ferritin koncentrációja segíthet kizárni vagy megerősíteni néhány gyakori kórképet, ráadásul a ferritinszint mérése széles körben elérhető és viszonylag olcsó vizsgálat.
Nézzük mi is az a ferritin és mit jelent, ha a normálistól eltérő a szintje.
Mi a ferritin?
Röviden: a ferritin a vas (Fe) raktározásáért felelős fehérje, mely egyrészt tárolja, másrészt folyamatosan a szervezet rendelkezésére bocsátja az elraktározott vasból az éppen szükséges mennyiséget.
A ferritin elsősorban a sejteken belül található, és változó mennyiségben ugyan, de a legtöbb szövetben jelen van.
Maga a ferritin egy globuláris, vagyis gömb alakú fehérje komplex, amely 24 fehérje alegységből áll. Egy-egy ilyen komplex akár 4500 vasatomot is képes tárolni (1).
A ferritint abban az állapotban, amikor még nem kötődött hozzá vasatom, apoferritinnek nevezzük. Az apoferritin gyakorlatilag vas nélküli ferritin.
Miért van szüksége a szervezetnek vasra?
Ahhoz, hogy a vörösvértestek képesek legyenek a tüdőn keresztül felvett oxigént a célsejtekhez szállítani, vasra van szükségük.
Egy-egy vörösvértest több millió hemoglobin molekulát tartalmaz, melyek mindegyikéhez négy vasatom kapcsolódik. Az oxigénmolekulákat pedig ezek a vasatomok kötik meg. Mindent, amit érdemes tudni a hemoglobinról, ebben a cikkben megtalálod.
Az oxigén megkötésén kívül, a vas egyéb funkciókat is betölt a szervezetben. Számos fehérje tartalmaz vasat, és jónéhány enzim működéséhez is elengedhetetlen a jelenléte.
A szervezetben található összes (kb. 3-4 gramm) vas nagyjából kétharmada a vörösvértestekben van, a maradék pedig főként ferritin (és hemosziderin) formájában raktározódik, illetve az izomszövetre jellemző mioglobinban található (2).
Az immunrendszer sejtjei közül például a makrofágokban az elöregedő vörösvértestek bekebelezése miatt gyakran jelentős mennyiségű ferritin található. A makofágokról és az immunrendszer működéséről itt olvashatsz bővebben.
Mi a ferritin szerepe? Hogyan alakulnak ki a vasraktárak?
A ferritin, mint vasraktár
Attól függően, hogy mit fogyasztunk, a táplálékkal hemhez kötött, illetve nem hemhez kötött vas kerülhet a szervezetünkbe.
Hem vas - mely hemoglobinból és mioglobinból származik - csak állati eredetű forrásokban található, míg nem hem típusú vasat mind a növényi mind pedig az állati eredetű táplálék tartalmazhat.
A vas túlnyomó többsége a vékonybél kezdeti szakaszán szívódik fel. A bélhámsejtek felszínén külön transzporter szállítja a hemhez kötött, és a nem hem típusú vasat.
A nem hemhez kötött vas fiziológiás pH-n főként Fe3+ ion (ferrivas) formájában van jelen, felszívódni azonban ferrovasként, vagyis Fe2+ ionként tud. Ezért az Fe3+ ionnak a felszívódást megelőzően Fe2+ ionná kell redukálódnia.
A gyomorsav mellett a C-vitamin is ezt a folyamatot segíti elő, ezért előnyös, ha valaki a nem hem típusú vas fogyasztását C vitaminnal is kiegészíti.
Ezzel szemben a gyomorsav mennyiségét csökkentő gyógyszerek (pl. protonpumpa-gátlók) gátolják a nem hem típusú vas felszívódását. Ezenkívül negatívan befolyásolják még a vasfelszívódást a fitinsav és oxálsav tartalmú ételek is.
A hemhez kötött (vagyis állati eredetű) vasra a legtöbb esetben hatékonyabb felszívódás jellemző, mint a nem hem vasra, mivel a hemben található protoporfirin gyűrűnek köszönhetően a hem vasat kevésbé befolyásolják a táplálékban jelen lévő, felszívódást befolyásoló tényezők. Emellett a hem vasat a bélhámsejtek is eredeti formában, átalakulás nélkül tudják felvenni.
A bélhámsejtekbe jutott vas ferritin formájában tárolódik a sejt belsejében, vagy ferroportin transzmembrán fehérjéken keresztül bejut a keringésbe.
A vasfelszívódást a máj által termelt hepcidin nevű fehérje szabályozza, amely hozzákötődve a ferroportinhoz gátolja a vasnak a bélhámsejtekből keringésbe történő áramlását. A hepcidin szintje dinamikusan változik attól függően, hogy a szervezetnek éppen mennyi vasra van szüksége, és hogy mennyire telítettek a vasraktárak.
A fel nem szívódott, és így a bélhámsejtben maradt ferritin a hámsejt elhalásával visszakerül a béllumenbe és távozik a szervezetből.
A legnagyobb mennyiségű ferritin a májban, a lépben és a csontvelőben található (2).
A ferritin, mint akut fázis fehérje
A ferritin - a CRP-hez hasonlóan - az akut fázis fehérjék közé tartozik (az akut fázis reakcióról és a CRP-ről bővebben itt olvashatsz).
Ezt azt jelenti, hogy a legtöbb esetben, amikor a szervezetben gyulladás zajlik (pl. fertőzés során), a szérum ferritinszint emelkedetté válik.
A ferritin esetében ennek a változásnak többek között az az értelme, hogy mivel a baktériumoknak vasra van szükségük a gyors szaporodáshoz, ezért a szervezet olyan irányba tesz lépéseket, hogy csökkentse a patogének számára elérhető vas mennyiségét.
Fontos, hogy mivel mind akut, mind pedig krónikus gyulladásos folyamatokban a szérum ferritinszint megemelkedik, az ilyen esetekben készült laborvizsgálatban előfordulhat, hogy a ferritinszint vashiány esetén sem lesz a határérték alatt.
A ferritinszint értékelésénél tehát egy éppen zajló fertőzés vagy egyéb gyulladásos folyamat elfedheti a vashiányt.
Mi a normális ferritinszint?
A referenciatartomány laboronként kis mértékben változhat, de többnyire a 20 µg/l és 350 µg/l (vagy ng/ml) közötti értékeket tekintik normálisnak.
A nők esetében kissé alacsonyabbak, míg a férfiak esetében kissé magasabbak határértékek.
Az alacsony ferritinszint okai
Az alacsony szérum ferritinszint meglehetősen specifikus a vashiányra, ami azt jelenti, hogy ilyen eredményt szinte kizárólag csökkent vasraktárak mellett kapunk.
A normáltartomány alatti ferritinszint tehát vashiányra utal, emellett utalhat a vashiány miatti következményes vérszegénységre is (utóbbi esetre jellemző a csökkent hemoglobin, valamint az alacsonyabb MCV, MCH és MCHC érték).
Minden olyan tényező, amely fokozza a vasvesztést, vagy gátolja a vasfelszívódást, hozzájárul az alacsony ferritinszinthez.
Az alacsony ferritinszint leggyakoribb okai:
- a táplálék nem tartalmaz elegendő vasat (leggyakoribb ok)
- csökkent vasfelszívódás (pl. gyulladásos bélbetegség, cöliákia, egyes gyógyszerek miatt)
- vérvesztés (pl. erős menstruációs vérzés, krónikus belső vérzés miatt)
A magas ferritinszint okai
Mivel a ferritin egy akut fázis fehérje, emelkedett szinttel számos betegségben találkozhatunk.
Ezért a normális (vagy akár emelkedett) ferritinszint önmagában nem zárja ki a vashiányos állapotot.
A magas ferritin vastöbbletre, vagy valamilyen akut vagy krónikus gyulladással járó állapot jelenlétére utal. Amennyiben a gyulladásos paraméterek (pl. CRP) nem emelkedettek, a magas ferritinszint oka mögött valószínűleg nem akut fázis reakció áll.
Néhány kórállapot, melyekre emelkedett ferritinszint jellemző:
- túlzott mértékű alkoholfogyasztás
- májbetegség
- hemokromatózis
- metabolikus szindróma
- 2-es típusú cukorbetegség
- elhízás
- pajzsmirigy túlműködés
- rheumatoid arthritis
- vas túladagolás
- Hodgkin-limfóma
- leukémia
- nyugtalan láb szindróma
- felnőttkori Still-kór
- gyulladással járó kórképek
Mind magas, mind pedig alacsony ferrtinszint esetén az okok felderítése további vizsgálatokat igényelhet, melyek értékelése, és a diagnózis felállítása a kezelőorvos feladata.
A ferritin diagnosztikus jelentősége
A szérum ferritinszint a legtöbb esetben viszonylag pontos képet ad a szervezet vasraktárairól.
Általánosságban elmondható, hogy minél alacsonyabb a szérumban található ferritin koncentrációja, annál kisebb a szervezet vastartaléka.
A laborvizsgálat során nem a szervezetben található ferritin összmennyiséget mérik, hanem csupán a szérumban jelen lévő ferritin koncentrációját. Ez azonban az esetek túlnyomó többségében szorosan összefügg a vasraktárak mennyiségével.
A ferritin az egyik legmegbízhatóbb biomarker a vashiány korai stádiumának és a vashiányos vérszegénység kimutatására.
Miért kéri az orvos a ferritinszint mérését? Hogyan történik a vizsgálat?
A ferritin mérésének leggyakoribb oka a vashiányos állapot felderítése. Ugyanakkor az orvos más kórképek (pl. felnőttkori Still-kór) diagnózisának megerősítése céljából is kérheti a ferritinszint ellenőrzését.
Az alábbi panaszok esetén felvetődhet az orvosban az alacsony vasszint (és ezzel együtt az alacsony ferrintszint) lehetősége:
- mással nem magyarázható kifejezett fáradékonyság, gyengeség
- szédülés
- sápadt bőr és nyálkahártyák
- fülzúgás
- fejfájás
- légszomj
- emelkedett pulzus
- barázdált vagy törékeny köröm
- fokozott hajhullás
- bizarr étvágy (pl. föld vagy mész kívánása)
- égő érzés a nyelvben
Ezeknek a tüneteknek azonban számtalan más oka is lehet a vashiányon kívül, ezért fontos a panaszok átfogó, szakember általi értékelése.
A ferritinszint mérése vénás vérből történik, és különösebb előkészületet nem igényel. Ha más paraméterek vizsgálata is történik, előfordulhat, hogy éhgyomor szükséges a vérvételhez.
Gyakori kérdések
Mennyi vasat veszít a szervezet naponta?
Átlagosan naponta 1-3 mg vasat vesztünk, ám ezen veszteség sokszorosát kell napi szinten a szervezetbe juttatni ahhoz, hogy a vasszükségletet kielégítsük, mivel a bevitt mennyiség kevesebb, mint 10%-a szívódik fel.
Mennyi az ajánlott napi bevitel (RDA) vasból?
Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (National Institutes of Health, NIH) ajánlása a következő:
férfiak (19 év fölött): 8 mg
nők (19-50 év): 18 mg
nők (50 év felett): 8 mg
várandós nők: 27 mg
A nőknek a menopauza előtti időszakban a menstruációs veszteség miatt magasabb az ajánlott napi mennyiség, mint a férfiaknak.
Mi a különbség a ferritin és a transzferrin között?
Míg a ferritin a vas raktározásáért, addig a transzferrin a szállításért felelős. A keringésben a vas transzferrinhez kötődve szállítódik (minden egyes transzferrin fehérjéhez két Fe3+ ion tud kötődni). A transzferrinről itt találsz egy hasznos összefoglalót.
Miért kötődik a vas fehérjékhez? Miért nem önmagában tárolódik, és szállítódik?
A szabad vas kifejezetten toxikus, mely súlyosan károsíthatja a sejteket, akár el is pusztítva azokat (többek között reaktív oxigén gyökök keletkezését katalizálja).
Mi a hemokromatózis?
A hemokromatózis egy olyan betegség, mely során a szervezetben túlzott mennyiségű vas halmozódik fel, ami károsíthatja a szerveket. Létezik öröklődő, és nem öröklődő, másodlagos formája. Az előbbi esetben génmutáció miatt fokozott a vasfelszívódás a bélrendszerből, míg a másodlagos hemokromatózis esetén valamilyen betegség vagy orvosi beavatkozás áll a háttérben.
