Mi az RDW érték? Hogyan kell értelmezni a laborleletet?
Az RDW érték a teljes vérkép részeként kerül meghatározásra, és elsősorban a különböző típusú vérszegénységek (anémiák) elkülönítésében van szerepe.
Mit jelent az RDW?
Az RDW (Red cell Distribution Width), vagyis a vörösvértestek eloszlási szélessége azt mutatja meg, hogy milyen mértékű a méretbeli és térfogatbeli különbség a vörösvértestek között, vagyis mennyire hasonló méretűek ezek a sejtek.
Egyszerűen fogalmazva, az RDW azt jelzi, hogy a keringő vörösvértestek között van-e elegendő normális méretű.
Az egészséges vörösvértestek fánkhoz hasonló, bikonkáv alakjuk van, és nagyjából 7,5 μm és 8,7 μm közötti átmérővel rendelkeznek. Néhány kórállapotban azonban méretük megváltozik, melyet az RDW kiszélesedése jelezhet (1).
Fontos azonban, hogy az RDW értéke nem önmagában, hanem egyéb laborparaméterekkel együtt kerül kiértékelésre.
Az RDW értékét a laborleten megadhatják százalékos formában (RDW-CV) és femtoliterben (fl) (RDW-SD) is.
Mi az RDW-CV?
Az RDW-CV (RDW-Coefficient of Variation) százalékos formában fejezi ki, hogy milyen mértékű a vörösvértestek méretbeli hasonlósága. Ez egy számított érték, melyet az eloszlási görbe szélessége és az átlagos vörösvértest térfogat (MCV) alapján határoznak meg (2).
Az RDW-CV önmagában nem alkalmas az egyes kórállapotok eredetének felderítésére.
Emelkedett lehet például vashiányos vérszegénységben – amikor a vörösvértestek mérete (térfogata) kisebb a normálisnál –, és B12-vitaminhiány okozta vérszegénységben egyaránt, amelyre épp ellenkezőleg, a normálisnál nagyobb méretű vörösvértestek a jellemzőek.
Ilyen esetekben az MCV értéke segíthet eldönteni a vérszegénység eredetét.
Ingyenes útmutató
a MEDY-től:
9 kulcsfontosságú laborparaméter, amit mindenkinek ellenőriznie kell(ene)
Az MCV-ről bővebben itt olvashatsz.
Az RDW-CV hátránya, hogy értéke nagyban függ az MCV értékétől, ezért egyes esetekben előfordulhat, hogy nem tükrözi pontosan a vörösvértestek méretbeli különbözőségét.
Mi az RDW-SD?
Az RDW-SD (RDW-Standard Deviation) femtoliterben (fl) adja meg az eloszlási görbe szélességét, vagyis a vörösvértestek méretbeli különbözőségének mértékét.
Az RDW-CV értékkel ellentétben, az RDW-SD értéket nem befolyásolja az MCV értéke, ezért rendszerint pontosabban jelzi a vörösvértestek homogenitásának mértékét.
Normál értékek
Felnőttek esetében a referencia tartomány a következő:
RDW-CV: 11,6% és 14,6% között
RDW-SD: 39 fl és 46 fl között (3)
A fenti értékek laboratóriumonként változhatnak. A normál érték önmagában nem zárja ki betegség fennállását.
Magas RDW érték okai
A magas RDW (RDW-CV vagy RDW-SD) azt jelenti, hogy a normálisnál nagyobb mértékű a vörösvértestek méretbeli különbözősége.
Emelkedett értékkel járhat:
- vashiányos vérszegénység
- B12-vitamin- és/vagy folsavhiány okozta vérszegénység
- vesebetegség
- autoimmun hemolitikus anémia (ilyenkor a szervezet által termelt antitestek a vörösvértestek idő előtti szétesését okozzák)
- talasszémia (megváltozott hemoglobinszerkezettel járó veleszületett állapot)
- krónikus májbetegség
- mielodiszpláziás szindróma (a csontvelői vérképzés zavarával jár együtt)
- cukorbetegség
- egyes daganattípusok (pl. vastagbéldaganat)
- szívbetegség
- kemoterápia
- sarlósejtes vérszegénység stb. (4, 5, 6)
A normál érték nem zárja ki a fenti kórállapotok fennállását.
A magas RDW gyakran korábban jelzi a vashiányt, valamint a B12-vitamin- és folsavhiányt, mint a vérkép egyéb paraméterei (7)
Kapcsolódó: Alacsony hemoglobin (Hgb) a laborban: okok, tünetek, kezelés
Alacsony RDW érték okai
Az alacsony érték azt jelenti, hogy a vörösvértestek méretükben csak kismértékben különböznek egymástól, vagyis túlnyomó többségük hasonló méretű.
Az alacsony RDW-nek önmagában rendszerint nincs klinikai jelentősége, és általában nem áll mögötte kezelendő hematológiai rendellenesség (8).
RDW és MCV értékek együttes értelmezése
Az RDW és az MCV a klinikai gyakorlatban együttesen kerül értékelésre. A következő táblázat a leggyakoribb okokat sorolja fel különböző értékek esetén: (3)
| RDW | MCV | Jellemző okok |
| Alacsony | Normál | általában nincs mögöttes elváltozás |
| Normál | Alacsony | idült betegségekkel járó anémia, talasszémia, hemoglobin E variáns |
| Normál | Normál | idült betegségekkel járó anémia, akut vérvesztés, vesebetegség |
| Normál | Magas | aplasztikus vérszegénység, alkoholbetegség, májbetegség, kemoterápia |
| Magas | Alacsony | vashiány, béta-talasszémia, sarlósejtes vérszegénység |
| Magas | Normál | korai vashiány, korai B12-vitamin- vagy folsavhiány, mielodiszpláziás szindróma, májbetegség |
| Magas | Magas | B12-vitaminhiány, folsavhiány, autoimmun hemolitikus anémia, májbetegség, mielodiszpláziás szindróma, kemoterápia |
Milyen tünetekkel járhat a normálistól eltérő érték?
Tüneteket a normál tartományon kívül eső érték mögött álló elváltozás okozhat. Az RDW számos kórképben megemelkedhet, leggyakrabban azonban vérszegénységben találkozhatunk magas értékkel.
A vérszegénységre jellemző általános tünetek:
- erőtlenség, gyengeség
- sápadt bőr és nyálkahártyák
- légszomj fizikai aktivitás során
- fejfájás, szédülés, koncentrációzavar
- mellkasi fájdalom
Természetesen a fenti tünetek nem feltétlenül jelentkeznek vérszegénységben, és önmagukban nem igazolják annak fennállását. A vérszegénység akár tünetmentes is lehet, főleg a kezdeti stádiumban.
