Mi a vörösvértest-süllyedés (We)? Magas és alacsony értékek okai

A vörösvértest-süllyedés (We) egy egyszerű, viszonylag olcsó vizsgálat, amely gyakran szerepel a laboreredmény sorai között.

A süllyedés segíthet a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok felderítésében és a diagnózis felállításában, önmagában azonban erre nem alkalmas.

Mi a vörösvértest-süllyedés?

A vörösvértest-süllyedés (vvt-süllyedés, vérsüllyedés) a vörösvértestek (eritrociták) ülepedési (szedimentációs) sebességét adja meg, vagyis, hogy milyen ütemű a süllyedésük.

A süllyedés értékének meghatározására több eljárás is létezik, a legelterjedtebb ezek közül a Westergren vizsgálat. Ennek során egy alvadásgátolt vérmintát tartalmazó, függőlegesen elhelyezett vékony csőben figyelik meg, hogy a vörösvértestek a gravitáció hatására egy óra alatt hány milliméterrel kerülnek közelebb a cső aljához.

A süllyedés mértékét ezért milliméter/órában (mm/h) határozzák meg.

A vérsüllyedés sebessége részben olyan plazmafehérjéktől (pl. fibrinogén) függ, melyek mennyisége gyulladásos folyamatok jelenléte esetén megnő. Ezek hatására a vörösvértestek könnyebben összetapadnak, és gyorsabb ütemben süllyednek a kémcső alja felé.

Bizonyos fehérjéken kívül a vörösvértestek száma is befolyásolhatja a süllyedést. Vérszegénység esetén gyakran találkozunk emelkedett süllyedéssel (1).

A We értéke annál nagyobb lesz, minél nagyobb sebességgel süllyednek a vörösvértestek. 

Gyulladással járó kórképekben a vörösvérsejtek süllyedése felgyorsul, azok hiánya esetén azonban a süllyedés általában viszonylag lassú folyamat.

Mit mutat a süllyedés? Mi a vizsgálat jelentősége?

A vörösvértest-süllyedés számos állapotban megemelkedhet, ezért egy-egy betegség diagnózisához a süllyedésen kívül más megerősítő vizsgálatok is szükségesek.

Önmagában a süllyedés tehát nem alkalmas az elváltozás pontos okának felderítésére és a kórisme felállítására.

A süllyedés jelentősége, hogy segít felismerni a szervezetben zajló gyulladást. Ennek számtalan oka lehet, mint például fertőzés, autoimmun kórkép, gyulladásos bélbetegség, tumoros megbetegedés, metasztázis, ízületi gyulladás stb.

A vvt-süllyedés ezen kívül alkalmas lehet egy már ismert gyulladással járó betegség lefolyásának követésére (pl. vaszkulitisz, lupus (SLE), reumatoid artritisz) és az aktuális állapot megítélésére is.

A emelkedett vörösvértest-süllyedésnek fontos szerepe lehet a szubakut pajzsmirigygyulladás, az óriássejtes arteritisz, a reumatoid artritisz és a reumás sokizom fájdalom (polymyalgia rheumatica) diagnózisában is. A normál érték ugyanakkor nem zárja ki a betegségek fennállását (2, 3, 4).

Emelkedett süllyedés esetén az orvos általában további vizsgálatokat kér, melyek segíthetnek megerősíteni vagy kizárni egy-egy kórállapot jelenlétét.

A C-reaktív protein (CRP) egy másik gyulladást jelző paraméter, amely gyakran hasznos kiegészítője a vörösvértest-süllyedésnek.

Mi a vörösvértest-süllyedés normál tartománya?

A süllyedés referencia tartománya a következő (5):

Gyermekek esetében a süllyedés normál értéke jellemzően 10 mm/h alatt van (6).

Láthatjuk tehát, hogy a süllyedés normál tartománya nemtől és életkortól is függ. Általánosságban elmondható, hogy nők esetében, valamint előrehaladottabb életkorban jellemzően magasabb vörösvértest-süllyedés értékeket kapunk (1).

Mit jelent az emelkedett vörösvértest-süllyedés?

Számos egészségügyi probléma járhat emelkedett süllyedéssel. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy kizárólag a süllyedés értékére alapozva sem diagnosztizálni, sem kizárni nem lehet egy-egy kórállapotot.

Gyulladással járó betegségek mellett is előfordulhat normális vagy közel normális vörösvértest-süllyedés. A pontos diagnózis felállítása és a szükséges további vizsgálatok meghatározása a kezelőorvos feladata.

Néhány kórkép és állapot, amelyekben gyakran találkozunk emelkedett süllyedéssel (7, 8, 9, 10):

• fertőzések
• reumatoid artritisz
• reumás sokizom fájdalom
• óriássejtes arteritisz
• szisztémás lupus
• metabolikus szindróma
• gyulladásos bélbetegség (Crohn betegség, colitis ulcerosa)
• szubakut pajzsmirigygyulladás
• szívbetegség
• vesebetegség
• egyes daganatok
• vérszegénység (alacsony hematokrit)
• myeloma multiplex
• szepszis
• magas fibrinogén szint

Emellett a vvt-süllyedés enyhén emelkedett lehet terhességben, és makrociter anémiával járó állapotokban (pl. B12-vitamin- vagy folsavhiány), melyet az átlagosnál nagyobb vörösvérsejtek és a laborban magasabb MCV érték jellemez (7).

Extrém magas süllyedés (> 100 mm/h) gyakran fertőzésre, autoimmun folyamatra vagy daganatos elváltozásra utal, de nem feltétele ezeknek az állapotoknak (11).

Mit jelent az alacsony süllyedés?

Ahogy korábban láthattuk, a süllyedés referencia tartománya alapján az alacsony érték a legtöbb esetben normálisnak tekinthető. Egészséges fiatalok esetén nem ritka, hogy a süllyedés mindössze 1 mm/h.

Vannak azonban olyan tényezők, amelyek csökkenthetik a süllyedés szintjét. Néhány példa:

• Alacsony fibrinogén szint. A fibrinogén egy fehérje, melyet a máj termel, és a véralvadásban játszik fontos szerepet (I-es alvadási faktor). A CRP-hez hasonlóan akut fázis fehérje, vagyis gyulladásban megnő a szintje. A magas fibrinogén szint növeli, míg az alacsony csökkenti a süllyedés értékét. Azok az állapotok (pl. májelégtelenség, örökletes rendellenességek) melyekben a fibrinogén szintje alacsonyabb, többnyire csökkent süllyedéssel járnak.
• Extrém magas fehérvérsejtszám. Az emelkedett vörösvértestszámhoz (pl. policitémia) hasonlóan, a kifejezetten magas fehérvérsejtszám (pl. krónikus limfocitás leukémiában) is csökkenti a vörösvértestek ülepedési sebességét.
• Vörösvértestekkel kapcsolatos rendellenességek. A politicémia, a sejtek megváltozott alakja (pl. sarlósejtes vérszegénység, szferocitózis), valamint a kisebb méret mind hozzájárulnak a vérsüllyedés ütemének csökkenéséhez.

Mi befolyásolhatja az eredményt?

A süllyedést minden olyan tényező befolyásolhatja, amely gyorsítja vagy lassítja a vörösvértestek ülepedési sebességét.

A vérsüllyedést számos kórkép mellett változó mértékben befolyásolhatja a vörösvértestek alakja, mérete és száma, a fibrinogén és egyéb fehérjék koncentrációja, az életkor, a nem és bizonyos életmódbeli tényezők, mint például a dohányzás.

Mikor van szükség a vérsüllyedés vizsgálatára?

A süllyedés lehet a rutinlabor része, de gyulladásra, illetve fertőzésre utaló tünetek esetén az orvos célzottan is kérheti a vizsgálatot. Ilyenkor általában más gyulladást jelző paraméterek, mint például a CRP és a fehérvérsejtszám is ellenőrzésre kerülnek.

Előfordul, hogy az orvos kontroll céljából, egy már ismert betegség vagy állapot monitorozása és az aktuális állapot felmérése érdekében kéri a vizsgálatot. Az eredmény összehasonlítása a korábbiakkal segíthet a lefolyás és a kezelés hatásosságának megítélésében.

Hogyan történik a vizsgálat?

A süllyedés értékének meghatározása vénás vérből vett mintából történik.

A vizsgálat nem igényel éhgyomorra történő vérvételt. Szükség lehet azonban a koplalásra a vizsgálat előtt, ha a mintából a süllyedésen kívül egyéb paraméterek is meghatározásra kerülnek (pl. vércukor, triglicerid).

Mi a különbség a CRP és a süllyedés között?

Mind a CRP, mind pedig a süllyedés gyulladásos paraméterek, ezért sok esetben hasonlóan viselkednek. Van azonban néhány jellegzetesség, melyek alapján érdemes különbséget tenni közöttük.

A CRP a máj által termelt akut fázis fehérje, amely gyulladással járó folyamatok esetén nagyobb mennyiségben kezd el termelődni (bővebben a CRP-ről itt olvashatsz). Diagnózis megállapítására önmagában ugyanúgy nem alkalmas, mint a süllyedés.

A CRP egyik előnye a süllyedéssel szemben, hogy a vörösvérsejtek száma, mérete és alakja nem befolyásolja az értékét.

A süllyedéssel összehasonlítva a CRP sokkal gyorsabban reagál az akut gyulladásos folyamatokra. Már 6 órán belül (vagy még hamarabb) elkezd emelkedni a szintje, és a csúcsot kb. 48 órán belül el is éri. Ugyanakkor megfelelő kezelés vagy a gyulladás megszűnését követően viszonylag hirtelen esni kezd a szintje (12).  

A normálisnál magasabb vörösvértest-süllyedéshez szükséges, hogy a vérplazmában egyes fehérjék szintje megemelkedjen. Ez időbe telik, ezért a süllyedés értéke lassabban, a gyulladás kezdetétől számított 24-48 órán belül kezd el emelkedni, és még lassabban normalizálódik (12).

Mindezek miatt akut esetekben a CRP megfelelőbb az alkalmazott terápia hatásosságának megítélésére (lásd pl. empirikusan kiválasztott antibiotikum bakteriális fertőzés esetén).

A süllyedés ezzel szemben alkalmasabb lehet egyes krónikus gyulladással járó folyamatok követésére (13).

Összefoglalás

A vörösvértest-süllyedés (We) egy gyakori laboratóriumi vizsgálat a gyulladásos folyamatok kimutatására. A teszt a vörösvértestek ülepedési sebességén alapul.

Gyulladás esetén a vérben lévő egyes fehérjék koncentrációja megnő, melynek következményeként a süllyedés értéke emelkedik.

A vérsüllyedés értékét számos kórkép és egyéb tényező befolyásolhatja, köztük az életkor és a nem is.

A vizsgálatra általában gyulladásra utaló tünetek vagy gyulladással járó kórkép gyanúja esetén kerül sor. A süllyedés azonban már ismert betegségek követésére is alkalmas.

Borítókép: Marco Verch