Mi a GOT (AST)? Mit jelent a magas GOT érték a laborban?
A GOT (AST) meghatározására gyakran kerül sor laborvizsgálat során, jellemzően a máj működésének megítélése céljából.
Szintje rendszerint emelkedett májkárosodás esetén, a magas érték hátterében azonban egyéb okok is állhatnak.
A GOT egyéb paraméterekkel (GPT, gamma-GT, alkalikus foszfatáz, bilirubin stb.) együtt hasznos visszajelzést ad a májfunkcióról, az esetleges májkárosodásról és annak mértékéről.
Mit jelent a GOT?
A GOT (glutamát-oxálacetát-transzamináz) egy enzim, amely fontos szerepet tölt be az aminosav-anyagcserében.
Gyakran találkozhatunk még az AST (aszpartát transzamináz), az ASAT (aszpartát-aminotranszferáz) és az SGOT (szérum glutamát-oxálacetát-transzamináz) rövidítésekkel is, ezek mindegyike ugyanazt az enzimet jelöli, mint a GOT.
A GOT a májsejteken kívül változó mennyiségben jelen van a szívben, a vesében, a vázizomzatban, a hasnyálmirigyben, a vörösvértestekben, az agyban és egyéb szervekben is. Az emelkedett GOT-szint éppen ezért nem feltétlenül májeredetű.
Normál esetben a GOT koncentrációja jellemzően alacsony a keringésben.
Nagyobb mennyiségű enzim akkor kerül a véráramba, ha az azt tartalmazó sejtek valamilyen oknál fogva károsodnak.
Ilyenkor a GOT szintje néhány órán belül elkezd emelkedni, és a vérben így megjelenő enzim mennyiségét méri a labor (1).
Mikor lehet hasznos a GOT szintjének meghatározása?
A GOT meghatározása gyakran a rutin laborvizsgálat része, amelyet elsősorban a máj állapotának megítélésére alkalmaznak.
Jelentősége, hogy egyéb májfunkciós paraméterekkel együtt jelezheti májkárosodás fennállását. Emellett egyes kórképek lefolyásának követésében is hasznos marker lehet.
Mivel a GOT nem specifikus a májra, és a magas érték számos egymástól eltérő kórállapot jelezhet (ezeket részletesen lásd később), diagnózis megállapítására önmagában a GOT nem alkalmas.
Emelkedett májfunkciós paraméterek esetén gyakran további vizsgálatok (pl. hasi ultrahang, szerológia) is szükségesek a háttérben meghúzódó pontos ok felderítéséhez.
Előfordulhat, hogy a májfunkciós paraméterek közül kizárólag a GOT enzim szintje emelkedett. Ilyen izolált emelkedéssel gyakran olyan esetekben találkozhatunk, amikor a májtól eltérő szerv vagy szövet károsodása a magasabb érték oka.
Az emelkedett GOT érték hátterében nem feltétlenül áll minden esetben kezelést igénylő betegség.
Az esetek egy részében az emelkedés kis mértékű és átmeneti. A további vizsgálatok szükségességének megítélése a kezelőorvos feladata, aki a kórelőzmény, a panaszok, a fizikális vizsgálat és a rendelkezésre álló egyéb leletek alapján tesz javaslatot.
Mi a GOT (AST) normál tartománya?
A GOT normál tartománya a következő:
- nőknél: < 35 U/l
- férfiaknál: < 40 U/l
Gyermekek esetében a normál tartomány felső határa általában kissé magasabb, mint felnőtteknél (2):
- 3 év alatt: 15-60 U/l
- 3-6 év: 15-50 U/l
- 6-12 év: 10-50 U/l
- 12-18 év: 10-40 U/l
A referencia tartomány labortól függően kismértékben eltérhet a fenti értékektől.
Terhesség esetén a GOT szintje általában a fenti normál tartományban marad, amelyet a publikált vizsgálatok többsége is megerősít. Néhány vizsgálatban leírnak enyhén emelkedett értéket a harmadik trimeszterben, ilyen esetben azonban további vizsgálatok szükségesek a mögöttes ok tisztázása céljából. Vajúdás alatt a magasabb GOT szintet a fokozott izomkontrakciók magyarázhatják (3).
Melyek a magas GOT érték okai?
A GOT enzim a májon kívül számos más szerv sejtjeiben is jelen van, ezért a magas értéknek számos különböző oka lehet.
A magas GOT-szint leggyakoribb okai a következők:
Májeredetű okok
A magas GOT gyakran a máj károsodásának a következménye. A károsodás mértéke összefügg a kiváltó okkal. Néhány ezek közül:
- zsírmáj
- májzsugor (májcirrózis)
- májgyulladás (hepatitisz)
- májdaganat
- epeúti elzáródás, epepangás (kolesztázis)
- hemokromatózis (a vas felhalmozódásával járó állapot)
- a máj vérellátási zavara
- akut keringészavar
Májeredetű GOT emelkedés rendszerint magas GPT értékkel jár együtt, ami egyes esetekben akár meg is haladhatja a GOT szintjét.
A GPT-ről bővebben itt olvashatsz.
Májon kívüli (extrahepatikus) okok
- szívizom-károsodás (szívinfarktus, műtét stb.)
- izomkárosodás (okozhatja megerőltető fizikai munka, sérülés, műtét, égés, izomgyulladás stb.)
- hasnyálmirigy-gyulladás
- hemolízis (vörösvértestek fokozott pusztulása)
- mononukleózis
- HELLP szindróma (terhességi kórkép, melyet csökkent trombocitaszám, emelkedett májenzimértékek és hemolízis jellemez)
- anorexia nervosa stb.
A fenti kórállapotok diagnózisában a GOT-szint megemelkedése a legtöbb esetben nem játszik kulcsszerepet, de segítheti annak felállítását.
Gyógyszerek és toxinok
- rendszeres, nagymértékű alkoholfogyasztás
- egyes nem-szteroid gyulladásgátlók (pl. paracetamol, diklofenák) - néhány napig tartó szedés esetén jellemzően átmeneti májenzimszint emelkedést okozhatnak; a túladagolás azonban akár súlyos májkárosodással is járhat (4, 5)
- antiepileptikumok (pl. valproát, karbamazepin) (6)
- egyes antibiotikumok (pl. penicillin származékok, ceftriaxon) (7)
- pszichotróp gyógyszerek (8)
- koleszterinszint csökkentők - rendszerint kismértékű emelkedést okozhatnak (9)
- amiodaron (10)
- allopurinol (11)
- toxinok (pl. egyes növényvédőszerek, vinil-klorid, ólom, higany) stb.
Emelkedett GOT esetén lehetséges, de egyáltalán nem biztos, hogy a rendszeresen szedett gyógyszerek valamelyike áll a háttérben.
Egyes gyógyszerek elhagyása súlyos következményekkel járhat, ezért a gyógyszeres terápia módosítása gyakran a májenzimszint emelkedés pontos okának felderítése után jön szóba.
A fenti okok nem egyforma mértékben emelik meg a GOT-szintet. Míg néhány gyógyszer maximum kismértékű májenzimszint emelkedést okoz, addig akut sérülés, vérellátási zavar, vírusos májgyulladás, paracetamol túladagolás esetén a GOT (és a GPT is) akár több ezer U/l is lehet.
Az enyhe, tünetekkel nem járó GOT (és GPT) emelkedés gyakori oka a metabolikus szindrómával és elhízással szorosan összefüggő nem alkoholos eredetű zsírmáj.
A magas GOT érték hátterében álló pontos ok felderítéséhez az eredményt mindig egyéb laboratóriumi markerekkel együtt szükséges értékelni. Adott esetben emellett egyéb kiegészítő vizsgálatokra is szükség lehet.
Az alacsony GOT értéknek az esetek túlnyomó többségében nincs klinikai jelentősége, a kifejezetten alacsony szint azonban olykor B6-vitamin-hiányra vagy idült vese-, illetve májbetegségre utalhat (12).
Milyen tünetek utalhatnak májbetegségre?
Az enyhe és mérsékelt GOT emelkedés (normál érték másfél-kétszerese) nem feltétlenül jár tünetekkel (13).
A májbetegségeknek számtalan különböző tünete lehet, ezek közül néhány lehetséges:
- sárgaság (szemek, bőr)
- viszketés
- hasűri folyadékgyülem
- sötét színű vizelet
- világos színű széklet
- kisebb-nagyobb véraláfutások, vérömlenyek gyakori előfordulása
- fáradékonyság
- hányinger, hányás
- étvágytalanság
A fenti tünetek hiánya nem zárja ki májkárosodás fennállását, ugyanakkor jelenlétük önmagában nem elegendő májbetegség diagnózisának felállításához.
Mikor kéri az orvos a GOT érték meghatározását?
A GOT szintje gyakran a rutinlabor részeként kerül meghatározásra.
Emellett az orvos célzottan is kérheti a vizsgálatot, ha a kórelőzmény, a tünetek vagy a fizikális vizsgálat alapján felmerül májbetegség vagy májérintettséggel járó kórkép gyanúja.
Egyes gyógyszerek májkárosodást okozhatnak, ennek kiszűrését segíti a rendszeres időközönként elvégzett májenzimszint-meghatározás.
Májbetegség kialakulásának magasabb kockázata is indokolhatja a vizsgálatot. Rizikófaktor például az elhízás, az alkoholbetegség, a 2-es típusú cukorbetegség, egyes mérgező anyagoknak való tartós kitettség (pl. foglalkozás során) és a családban gyakrabban előforduló májbetegség.
Sok esetben egy már ismert betegség kezelésének és lefolyásának monitorozása céljából van szükség a vizsgálatra.
Előfordulhat, hogy a tendencia megállapítása miatt indokolt a vizsgálat. Ha például egy megelőző laborban enyhén emelkedett GOT érték szerepelt, hasznos információ lehet, hogy a két mérés között eltelt idő alatt a GOT-szint normalizálódott vagy éppen ellenkezőleg, emelkedő tendenciát mutat.
A GOT mellett rendszerint a GPT, gamma-GT, alkalikus foszfatáz és szükség szerint egyéb májfunkció vizsgálatára alkalmas paraméterek is meghatározásra kerülnek.
Hogyan történik a GOT mérése?
A GOT-szint meghatározásához vénás vérből vett minta szükséges.
Hogyan kell felkészülni a vizsgálatra?
A vizsgálathoz nem szükséges különösebb előkészület. Bőséges folyadékfogyasztás a vérvételt megelőzően megkönnyítheti a mintavételt.
A GOT vizsgálata önmagában nem igényel éhgyomri vérvételt, mivel a gyakorlatban azonban számos egyéb paraméter vizsgálata is történik ugyanabból a mintából, érdemes ezzel kapcsolatban a kezelőorvos javaslatát követni.
Mi a különbség a GOT és a GPT között?
A GPT (más néven ALT) a GOT-hoz hasonlóan egy májenzim, amely elsősorban és legnagyobb mennyiségben a májsejtekben található.
Míg a GPT a sejt citoplazmájában van jelen, addig a GOT mind a citoplazmában, mind pedig a mitokondriumokban megtalálható (14).
A GPT specifikusabb a májra, mint a GOT, ezért az emelkedett érték valószínűbben utal májeredetre, mint GOT esetében.
A gyakorlatban a két májenzimet általában együtt vizsgálják.
Mit mutat a GOT/GPT hányados (de Ritis hányados)?
Amíg a GOT és a GPT szintjének emelkedése májkárosodás fennállását jelezheti, bizonyos esetekben a két érték vérszintjének aránya pontosabb képet adhat a háttérben meghúzódó lehetséges okokat illetően.
A normál GOT/GPT hányados általában kisebb, mint egy (normál enzimértékek mellett) (15). Ugyanakkor az egynél kisebb érték önmagában nem igazolja májbetegség hiányát.
- GOT/GPT hányados > 2: alkoholos eredetű májkárosodást és cirrózist valószínűsít, főleg magas gamma-GT érték mellett (ugyanakkor például izomeredetű GOT emelkedés esetén is találkozhatunk hasonló aránnyal)
- GOT/GPT hányados < 1: vírusos májgyulladásra vagy zsírmájra utalhat (amennyiben a tünetek és a leletek is ebbe az irányba mutatnak)
A de Ritis hányados néhány esetben útmutatóként szolgálhat és segíthet közelebb jutni a májkárosodás okához, de diagnózis felállítására és az egyes kórképek elkülönítésére önmagában nem alkalmas.
