Mi a GPT (ALT)? Mit jelent a magas GPT érték a laborban?
A GPT (ALT) egy egyszerű és olcsó vizsgálat, amely hasznos információt ad a máj aktuális állapotáról. Emiatt igen gyakran szerepel a laboreredmények között, jellemzően egyéb májfunkciós paraméterekkel együtt.
A GPT szintje jellemzően alacsony a keringésben, májkárosodás esetén azonban rendszerint megemelkedik. Az emelkedés mértéke változó és számos tényezőtől függ.
A magas GPT érték hátterében tehát gyakran, ugyanakkor nem minden esetben áll májeredetű ok.
Mit jelent a GPT?
A GPT (glutamát-piruvát-transzamináz) a glükóz és fehérje-anyagcserében résztvevő enzimek egyike, amely legnagyobb mennyiségben a májsejtekben található.
Kisebb mennyiségben jelen van még a vesékben, az izom- és a zsírszövetben, a bélrendszer egyes sejtjeiben, az agyban és egyéb szervekben is (1).
A GPT szintje normál esetben alacsony a vérben, a májsejtek pusztulásakor azonban a GPT bekerül a véráramba, és a károsodás kiterjedésétől függően megemelkedik a szintje.
A GPT egyéb elnevezései:
- ALT (alanin-transzamináz)
- ALAT (alanin-aminotranszferáz)
- SGPT (szérum glutamát-piruvát-transzamináz)
A fentiek mindegyikén ugyanazt az enzimet értjük.
A GPT és egy másik májenzim, a GOT az esetek túlnyomó részében együtt kerül meghatározásra. A GOT-ról részletesen itt olvashatsz.
Mi a GPT jelentősége? Mikor kéri az orvos a vizsgálatot?
A GPT a májfunkciós paraméterek közé tartozik, és elsődlegesen a májeredetű elváltozások diagnosztikájában, szűrésében és követésében tölt be fontos szerepet.
A GPT egyéb paraméterekkel (pl. GOT, gamma-GT, bilirubin, alkalikus foszfatáz) együtt értékelve segítheti egyes májbetegségek korai felfedezését, illetve a már diagnosztizált betegség lefolyásának monitorozását.
Az orvos több okból kifolyólag is kérheti a vizsgálatot:
- rutinlabor részeként
- májbetegség vagy májérintettséggel járó betegség gyanújának felmerülésekor
- ismert betegség lefolyásának és a kezelés hatásosságának ellenőrzése végett
- potenciálisan májkárosító hatású gyógyszerek szedésekor
- korábban enyhén emelkedett GPT-szint kontrollja céljából
- májbetegség rizikófaktorainak fennállásakor
A GPT önmagában nem alkalmas diagnózis felállítására. Magas GPT érték esetén további vizsgálatok szükségesek a háttérben álló pontos ok felderítése érdekében.
Mi a GPT (ALT) normál tartománya?
A GPT referencia tartománya laboronként eltérő, ezért a mintát feldolgozó laboratórium által közölt értékeket javasolt figyelembe venni.
Általánosságban a normál tartomány gyermekek és felnőttek esetében 4 és 25-36 U/l közé esik. Nőknél a felső határérték jellemzően kissé alacsonyabb. (2, 3)
Terhesség során a GPT értéke többnyire nem változik, így rendszerint a fenti tartományok érvényesek. A harmadik trimeszterben enyhén emelkedett érték előfordulhat, de a magas GPT érték okát minden esetben tisztázni kell (4).
Idős- és csecsemőkorban a GPT értéke a fentinél általában kissé magasabb.
A magas GPT okai
Emelkedett GPT-vel számos esetben találkozhatunk. Mivel a GPT a legnagyobb mennyiségben a májsejtekben található, a magas érték gyakran utal májeredetre.
Emellett azonban a GPT egyéb esetekben is megemelkedhet. A magas GPT-vel járó lehetséges állapotok közül néhány:
- alkoholbetegség
- zsírmáj
- májzsugor (májcirrózis)
- vírusos, autoimmun vagy alkoholos májgyulladás (hepatitisz)
- epepangás (kolesztázis)
- májtumor
- mononukleózis
- a máj vérellátási zavara, májszövet elhalása
- gyógyszerek (pl. antiepileptikumok, egyes nem-szteroid gyulladáscsökkentők és antibiotikumok), toxinok (pl. vinil-klorid, ólom, egyes növényvédőszerek) okozta májkárosodás
- hemokromatózis (vasfelhalmozódással járó állapot)
- vázizom-károsodás (izomgyulladás, intenzív fizikai terhelés, izomsérülés stb.)
- szívizom-károsodás (pl. szívinfarktus esetén), szívelégtelenség (következményes májmegnagyobbodással)
- HELLP szindróma (vörösvértestek pusztulásával, emelkedett májenzimekkel és csökkent vérlemezkeszámmal járó terhességi kórkép)
- vesekárosodás
- fokozott vörösvértest pusztulás (hemolízis)
- anorexia nervosa (5)
A normális GPT-szint nem zárja ki a fenti kórállapotok fennállását. Egyes állapotokban előfordulhat, hogy a GPT érték nem, vagy csak minimális mértékben emelkedett.
Az emelkedett érték mögött ugyanakkor nem feltétlenül áll kezelést igénylő betegség és az emelkedés mértéke nem minden esetben függ össze a prognózissal.
A tünetekkel nem járó, enyhén emelkedett GPT (és a GOT) szint gyakori oka az alkoholfogyasztás mellett a máj elzsírosodása. A nem alkoholos eredetű zsírmáj kialakulása szorosan összefügg az elhízással és a metabolikus szindrómával (6).
A legtöbb esetben kifejezetten magas GPT értékek jellemzik a vírusos májgyulladást, az előrehaladott májdaganatot, az akut vérellátási zavart, és néhány toxin, valamint gyógyszer (pl. paracetamol) túladagolását. Szélsőséges esetben ilyenkor a GPT értéke akár több ezer U/l is lehet (7).
A magas GPT és GOT értékek egyik leggyakoribb oka Magyarországon a túlzott alkoholfogyasztás.
A kezelőorvos az értékelés során az eredményt összeveti az egyéb májfunkciós paraméterekkel, és a rendelkezésre álló leletek, a tünetek, valamint a kórelőzmény figyelembevételével tesz javaslatot.
Májérintettségre utaló tünetek
Az emelkedett GPT érték nem minden esetben (különösen, ha az emelkedés csak kismértékű) jár tünetekkel. Néhány gyakori, májbetegségre, illetve májkárosodásra utaló tünet:
- hányinger, hányás
- sárgaság, amely gyakran először az ínhártyán (szemfehérjén), majd a bőrön is észlelhető
- viszketés
- hasi fájdalom
- az átlagosnál sötétebb színű vizelet
- világos széklet
- hasi folyadék
- véraláfutások gyakori megjelenése
- étvágytalanság
- gyengeség, kifejezett fáradékonyság
A tünetek hiánya önmagában nem zárja ki a májérintettséget.
Az alacsony GPT okai
Klinikai jelentősége elsősorban a magas GPT értéknek van, az alacsony szint hátterében az esetek túlnyomó többségében nem áll kóros elváltozás.
A dohányzás, a rendszeres testmozgás, és az idült veseelégtelenség járhat alacsonyabb GPT-vel. Idősebb korban az alacsony GPT összefüggésbe hozható a csökkent izomtömeggel, a mozgáskorlátozottsággal és a rosszabb általános állapottal (8, 9, 10).
Az alacsony értéket az emelkedetthez hasonlóan a kórelőzménnyel, a panaszokkal és egyéb markerekkel együtt, komplexen szükséges értékelni.
Hogyan történik a GPT vizsgálata?
A GPT vizsgálatához vénás vérből vett mintára van szükség. Ennek levétele általában a könyökhajlat területéről történik és az egész folyamat néhány percet vesz összesen igénybe.
A vizsgálat különösebb előkészületet nem igényel, éhgyomorra történő érkezés akkor szükséges, ha egyéb olyan paraméter (pl. glükóz, triglicerid, koleszterin) vizsgálata is történik, amelyek szintjét a mintavétel előtti étkezés befolyásolhatja.
Miben különbözik egymástól a GPT és a GOT?
A GPT és a GOT (glutamát-oxálacetát-transzamináz) szerepe egyaránt az aminosav-anyagcseréhez fűződik. Míg a GPT főként a májban található, addig a GOT számos egyéb szervben is jelen van.
Ezért a GPT specifikusabb a májkárosodásra, mint a GOT, vagyis az emelkedett GPT gyakrabban utal májeredetre, mint a GOT.
Emelkedett GOT és GPT esetén, a két enzim értékének az aránya (GOT/GPT hányados - de Ritis hányados) segíthet a májkárosodás eredetének felderítésben.
A kettőnél nagyobb GOT/GPT hányados felveti az alkoholos májbetegség, esetleg izomkárosodás gyanúját, míg az egynél kisebb érték egyes esetekben zsírmájra vagy vírusos májgyulladásra utalhat.
Normál esetben (határértéken belüli májenzimértékek mellett) a de Ritis hányados általában kisebb, mint egy.
Röviden, összefoglalva
A GPT vérszintje a máj aktuális állapotáról ad visszajelzést. A megemelkedett érték az esetek többségében májeredetű, és a májsejtek valamilyen mértékű károsodására utalhat. Néhány esetben azonban egyéb, májon kívüli okok is állhatnak a magasabb érték hátterében.
A GPT vizsgálat segítheti a diagnózis felállítását, önmagában azonban arra nem alkalmas. Értékelése jellemzően egyéb májfunkciós paraméterekkel együtt történik, amelyek további információval szolgálhatnak az emelkedett érték eredetéről.
A kismértékű GPT emelkedés gyakori oka a túlzott alkoholfogyasztás és a nem alkoholos eredetű zsírmáj.
