Eozinofil granulocita: mit jelent a magas és alacsony érték?

Az eozinofil granulocita értéke számos esetben megemelkedhet, illetve a normál érték alá csökkenhet. A laborvizsgálat során mért szintje ezért hasznos információval szolgálhat egyes kórképek fennállását és lefolyását illetően.

Mi az eozinofil granulocita?

Az eozinofil granulocita a fehérvérsejtek közé tartozik, vagyis az immunrendszer egyik fontos alkotóeleme. A fehérvérsejtek három fő típusát különböztetjük meg: granulocitákat (neutrofil, eozinofil, bazofil), limfocitákat és monocitákat. Ezek mindegyike alapvető fontosságú a fertőzések és különböző megbetegedések leküzdésében.

Normál esetben a bazofilokat követően az eozinofil granulociták találhatóak a legkisebb számban a keringésben, a összfehérvérsejtszám maximum 4 százalékát teszik ki.

A keringésben csak rövid időt töltenek, majd a szövetekbe vándorolva még napokig funkcionálnak. A szövetekben található eozinofilok száma sokszorosan meghaladja a keringésben található sejtek számát (1).

Az eozinofil granulociták szerepe az immunválaszban meglehetősen összetett: részt vesznek többek között az allergiás reakciókban, segítenek megszabadulni a bélférgektől és egyéb parazitáktól, továbbá fontos szerepük van a baktériumok és más patogének elleni védelemben is.

Az eozinofil granulocita normál értéke

Az eozinofil granulociták szintje a teljes vérkép részeként kerül meghatározásra.

Ennek során a leleten egy abszolút (abs., #) és egy százalékos (%) értéket is feltüntetnek. Az abszolút érték az eozinofil granulociták számát jelzi egységnyi térfogatú vérben, míg a százalékos érték a teljes fehérvérsejtszámhoz viszonyítva fejezi ki az eozinofilok arányát.

Az eozinofil granulociták normál abszolút értéke 0,05 és 0,5 G/l közé esik, míg a százalékos arányukat rendszerint 1 és 4 százalék között tekintjük normálisnak (2).

A fenti értékektől laboronként kismértékű eltérés előfordulhat.

Magas eozinofil granulocita érték

Bizonyos esetekben a szervezet túl sok eozinofil granulocitát termel. Ezt az állapotot eozinofíliának nevezik. A jelenség mögött állhatnak átmeneti, enyhe elváltozások, ritkább esetekben azonban a magas szint akár súlyos betegségre is utalhat.

Az eozinofil granulocita szint alapján 0,5 és 1,5 G/l között enyhe fokú, 1,5 G/l és 5 G/l között mérsékelt, míg 5 G/l felett súlyos fokú eozinofíliáról beszélünk (3).

A magas eozinofil érték sok esetben társul magas bazofil granulocita szinttel, amelyről itt olvashatsz bővebben.

A magas eozinofil granulocita érték okai lehetnek:

• allergiás megbetegedések: ide tartozik például a szénanátha, az allergiás asztma, az atópiás ekcéma, az ételallergiák, valamint gyakran ide sorolják az orr- és melléküregek orrpolipokkal járó, krónikus gyulladását is
• gyógyszer okozta: számos gyógyszer (beleértve a vény nélkül kapható és a gyógynövény alapú készítményeket, valamint a táplálékkiegészítőket is) alkalmazása járhat emelkedett eozinofil granulocita szinttel, ami jelentkezhet jelentős időeltolódással (akár hetek, hónapok) is a készítmény bevételét követően, és akár súlyos tünetek kíséretében is (pl. DRESS szindróma)
• parazitafertőzés: toxoplazmózis, fonálférgek (pl. Trichinella, Strongyloides), galandférgek (pl. Echinococcus), orsóféreg (Ascaris) okozta fertőzések stb.
• vírusos, bakteriális és gombás fertőzések: hepatitis C-vírus okozta májgyulladás, HIV fertőzés, skarlát, tüdő aszpergillózis, coccidioidomycosis (Coccidioides immitis elnevezésű gomba okozta fertőzés) stb.
• autoimmun kórképek: pl. gyulladásos bélbetegség (Crohn betegség, colitis ulcerosa), szarkoidózis, kötőszöveti betegségek, szisztémás vaszkulitiszek (pl. Churg-Strauss szindróma, Wegener-granulomatózis)
• leukémiák és limfómák: leukémia esetén a csontvelő nagy számú, éretlen, és rendellenes fehérvérsejtet termel, míg a limfómákat a nyirokrendszerből kiinduló kóros és kontrollálatlan fehérvérsejt-szaporulat jellemzi
• mieloproliferatív kórképek: az ide tartozó elváltozások jellemzője, hogy a csontvelő bizonyos vérsejteket túlzott mennyiségben termel; a leukémiákkal ellentétben itt az érett sejtek túltermelődése zajlik
• daganatos kórképek: eozinofília gyakran észlelhető különböző tumoros elváltozásokban, mint például tüdőrák (adenocarcinoma), pajzsmirigy-, hasnyálmirigy-, petefészek-, bőrdaganatok, valamint gyomor- és bélrendszeri tumorok esetén
• Addison-kór: ritka, mellékvese-elégtelenség, melynek következtében nem termelődik elegendő kortizol és aldoszteron
• genetikai okok: ritkán örökletes kórkép áll az emelkedett eozinofil érték mögött
• idiopátiás hipereozinofil szindróma: néhány esetben előfordul, hogy a magas érték kiváltó oka ismeretlen marad, ilyenkor a többi lehetséges kórkép kizárását követően az elváltozást idiopátiásként kategorizálják (4, 5, 6, 7, 8)

Az emelkedett eozinofil granulocita szint leggyakoribb okai jellemzően a különböző allergiás eredetű megbetegedések, melyek általában enyhe vagy mérsékelt fokú eozinofíliával járnak.

A laborvizsgálat során kimutatott magas szint egyik jelentősége tehát, hogy jelezheti egy mögöttes betegség fennállását.

A különböző szövetekben nagy számban jelen lévő, aktivált eozinofilok azonban gyulladásos folyamatok útján szövetkárosodást is okozhatnak (ez valószínűbben fordul elő 1,5 G/l feletti értékek esetén).

A keringő eozinofilok száma azonban nem mindig jelzi megbízhatóan a szövetkárosodás kockázatát, és nem törvényszerű, hogy az eozinofília feltétlenül szövetkárosodással jár együtt (9, 10).

Fontos, hogy önmagában az eozinofil szint nem alkalmas diagnózis felállítására. A magas érték okának felderítéséhez az orvos figyelembe veszi a kórelőzményt, a tüneteket és a rendelkezésre álló egyéb leleteket is, valamint szükség esetén további vizsgálatokat javasol.

A magas fehérvérsejtszámról bővebben itt találsz hasznos információkat.

Milyen tünetekkel járhat az emelkedett eozinofil szint?

Az enyhén emelkedett eozinofil granulocita szint önmagában általában nem jár tünetekkel, és rendszerint egyéb célból elvégzett laborvizsgálat során kerül felfedezésre.

A jelentősen emelkedett eozinofil szint gyulladással és szövetkárosodással is járhat, ami bármelyik szervet érintheti, amelynek szövetében az aktivált eozinofilok túlzott mennyiségben jelen vannak (pl. nyelőcső, gyomor, belek, tüdő, szív, húgyhólyag). Ilyenkor a szervkárosodással összefüggő, illetve nem specifikus tünetek (pl. hőemelkedés, fáradékonyság, súlyvesztés, éjszakai izzadás) jelentkezhetnek.

Természetesen, amennyiben jelen van az emelkedett érték mögött valamilyen kórkép, az minden esetben okozhat az adott betegségre jellemző tüneteket (pl. légúti allergia esetén orrfolyás, tüsszögés, köhögés stb.), melyek gyakran teljes egészében meghatározzák a klinikai képet.

Hogyan kezelhető a magas szint?

A kezelést alapvetően a kiváltó ok határozza meg. Enyhe fokú emelkedés jellemzően tünetmentes, és nem jár szöveti károsodással. Így ilyen esetekben a mögöttes kórkép megfelelő és hatékony kezelése a hangsúlyos, melynek hatására az eozinofil granulociták szintje normalizálódhat (pl. ételallergia esetén a kiváltó élelmiszer elhagyását követően).

Súlyos eozinofíliában a további szövetkárosodás megelőzésének központi szerepe van a terápiában, ezért gyakran alkalmaznak szteroidokat, és szükség esetén egyéb specifikus szereket.

Kapcsolódó: Magas neutrofil granulocita a laborban

Alacsony eozinofil granulocita érték

Ha az eozinofil granulociták száma a normálisnál alacsonyabb, eozinopéniáról beszélünk.

Gyakoribb okok:

• súlyos fertőzések, szepszis: ilyenkor az eozinofil granulociták nagy számban vándorolnak a vérből a fertőzés helyére, ennek következtében a vérszintjük lecsökken
• kortikoszteroidok alkalmazása: a szteroid tartalmú készítmények az immunrendszer működését gátolják, így csökkentik az eozinofilok hatékonyságát és sejtszámát is
• Cushing-szindróma: endogén esetben a mellékvesekéreg termeli túl a kortizolt, amely hasonló hatással van az eozinofilokra, mint a kívülről bevitt szteroidok, melyek szintén okozhatnak Cushing-szindrómát (exogén) (11, 12)

Mindemellett a stressz (részben a fokozott kortizoltermelődés útján) és a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás is negatív hatással lehet az eozinofil granulociták szintjére (13).

Kapcsolódó: Alacsony neutrofil granulocita a laborban

Hogyan kezelhető az alacsony eozinofil granulocita szint?

A magas szinthez hasonlóan, ebben az esetben is a kiváltó ok kezelése az elsődleges.

Fertőzések esetén, a fertőzés típusához igazított eredményes terápia következményeként az eozinofilok száma újra a normál tartományba emelkedhet.

Amennyiben szteroidtartalmú gyógyszer okozza az alacsony szintet, a gyógyszer adagjának módosítása, vagy más készítménnyel való helyettesítés járhat eredménnyel.

Cushing-szindróma igazolódása esetén, a kiváltó októl függően a terápia része lehet a szteroidok adagjának csökkentése vagy azok elhagyása, sebészeti beavatkozás, valamint sugár- és kemoterápia.