Magas kreatinin a laborban: mit érdemes tudni?

A kreatinin az izmok működése során keletkező anyagcsere-melléktermék, amely a keringésbe jutva a veséken keresztül választódik ki a vizeletbe.

A magas kreatininszint gyakran csökkent veseműködésre utal, az emelkedett értéknek emellett azonban számos egyéb oka is lehet.

Mi a kreatinin?

A kreatinin a hasonló elnevezésű kreatinból keletkező molekula. A kreatin egy fehérje, amely az izmok energiatermelésében játszik kritikus szerepet (1).

A kreatinból folyamatosan keletkező kreatinin az izomszövetből a vérkeringésbe jut, majd a veséken keresztül távozik a szervezetből.

A kreatinin vérszintje elsősorban a vesefunkciótól (és az izomtömegtől) függ, ezért jól használható paraméter a veseműködés ellenőrzésére: a vesék csökkent működése esetén ugyanis a vérben rendszerint megnő a kreatinin szintje.

A gyakorlatban a kreatinint többnyire a vesefunkció megítélésére használják és a kreatininszint meghatározása rendszerint a rutinlabor részét képezi.

A veseműködés ellenőrzésére a kreatininnél alkalmasabb az eGFR (becsült glomeruláris filtrációs ráta) érték, amely az esetek többségében pontosabban jelzi a funkcióromlást. Az eGFR-t a kreatininszintből számolják ki egy matematikai képlet segítségével (ritkább esetben cisztatin C alapú becslést alkalmaznak) (2).

Az eGFR arra ad becslést, hogy percenként mennyi vér filtrálódik a veséken keresztül. Ahogy a vérben nő a kreatininszint, úgy csökken az eGFR érték.

Az eGFR értékről bővebben itt olvashatsz.

A kreatinin normál tartománya

Nők: 44-97 μmol/l

Férfiak: 53-106 μmol/l

A kreatinin normál szintje nemenként némileg eltérő. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a nők a férfiakhoz viszonyítva átlagosan kisebb izomtömeggel rendelkeznek.

Időskorban a csökkent izomtömeg miatt a fenti értékek alacsonyabbak lehetnek (3).

A megadott referencia tartomány laboronként kismértékben változhat.

A magas kreatinin érték okai

Magas kreatininszint esetén az emelkedés lehet átmeneti (pl. kiszáradás vagy intenzív izommunka okozta) vagy tartós (pl. vesebetegség esetén).

Az emelkedett kreatinin leggyakoribb okai:

• vesebetegség: ide tartozik minden olyan vesét érintő elváltozás, amely a vese filtrációs képességét rontja (ez egyben csökkenti a kreatinin eltávolításának hatékonyságát is, amely a szérumszint megemelkedéséhez vezet), például:
  • krónikus veseelégtelenség (okozhatja pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, veseszövet-gyulladás más néven glomerulonefritisz, policisztás vesebetegség, autoimmun betegség stb.)
  • akut veseelégtelenség (okozhatja pl. vesekő, sérülés, fertőzés, súlyos allergiás reakció, tumor, szepszis, szívinfarktus, nem-szteroid gyulladáscsökkentők stb.)
• kiszáradás (dehidratáció): elégtelen folyadékbevitel esetén átmenetileg csökken a vesék filtrációs képessége, ezért megnő a kreatinin szintje a keringésben
• izomszövetet érintő sérülés: ilyenkor a szövetből nagyobb mennyiségű kreatinin juthat a véráramba, például trauma, égés, rabdomiolízis esetén
• megerőltető izommunka: ebben az esetben az előző pontban is említett izomsérülés, izomszétesés miatt nő meg a kreatininszint
• gyógyszerek: egyes esetekben az emelkedett kreatininszint mögött gyógyszermellékhatás is állhat (csökkentheti a kreatinin kiválasztását például a trimetoprim, ranitidin, cimetidin, famotidin és az acetilszalicilsav) (4, 5, 6, 7)

A kreatin tartalmú étrend-kiegészítők szintén megemelhetik a szérum kreatininszintet, úgy tűnik azonban, hogy fiatal felnőttekben ez a hatás a legtöbb esetben nem számottevő (de akadnak kivételek). Ezenfelül nagy mennyiségű fehérjebevitel eredménye is lehet a magasabb kreatinin érték (8, 9, 10).

Mivel a kreatinin képződése függ az izomtömegtől, nagyobb izomtömeggel rendelkezőknél rendszerint magasabb kreatininszint detektálható, mint az átlagos izomtömeggel rendelkező egyének esetében. Ez azonban normál vesefunkció mellett nem okoz gondot (11).   

Milyen tünetekkel járhat a magas kreatininszint?

Tüneteket a magas kreatininszint mögött álló elváltozás okozhat, az emelkedett érték azonban nem feltétlenül jár együtt tünet megjelenésével.

A tartósan magas kreatinin érték egyik gyakori oka az akut vagy idült vesebetegség. A korai stádiumú vesebetegség azonban gyakran teljesen tünetmentes, panaszok rendszerint csak később, a betegség előrehaladtával jelentkeznek.

A krónikus vesebetegséggel (CKD) járó gyakoribb tünetek (ezek megléte vagy hiánya függ a betegség súlyosságától is):

• fáradékonyság, gyengeség
• étvágytalanság
• hányinger, hányás
• fejfájás
• zavartság
• álmatlanság
• vizelés gyakoriságának változása
• izomgörcsök
• ödémás lábfejek (lábdagadás)
• száraz, viszkető bőr
• légszomj, mellkasi fájdalom (12, 13, 14)

Az akut veseelégtelenség tünetei átfedést mutathatnak a fenti tünetekkel (előfordulhatnak tünetmentes esetek is). A krónikus vesebetegséggel szemben azonban az akut kórkép kialakulása gyors, rendszerint órák vagy napok alatt történik, gyakran már kórházi kezelés alatt álló betegeknél.

Veseelégtelenség magasabb kockázatával jár:

• cukorbetegség
• magas vérnyomás
• elhízás
• szív- és érrendszeri betegség
• dohányzás
• időskor
• pozitív családi kórtörténet stb. (15, 16, 17)

Hogyan állapítható meg az emelkedett kreatininszint oka?

Emelkedett kreatininszint esetén a kezelőorvos elsődleges célja a magas érték mögött meghúzódó elváltozás diagnosztizálása.

Fontos különbséget tenni átmeneti és tartós emelkedés, illetve veseérintettség igazolódása esetén akut és krónikus veseelégtelenség között.

A diagnosztikus folyamat részeként az orvos a laborértékek mellett (pl. eGFR, karbamid, vérkép, ionok, vizeletvizsgálat) további, kiegészítő vizsgálatokat javasolhat (pl. ultrahang).

A kórisme felállításának fontos része a kórelőzmény, amely a jelen panaszok mellett többek között tartalmazza a kórtörténetet, a családban előforduló betegségeket, és kitér a szedett gyógyszerek mellett az élvezeti szerek használatára is.

A kezelőorvos mindezen információ birtokában állapítja meg az emelkedett kreatininszint legvalószínűbb okát (vagy okait) és javasol terápiát.

Hogyan csökkenthető a magas kreatininszint?

A magas szint csökkenése elsősorban a kiváltó ok kezelésével érhető el. A diagnózis felállítását követően a szakorvos (nefrológus) egyénre szabott terápiát javasol.

Kiemelten fontos minden olyan alapbetegség (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség) szakszerű kezelése, amely a vesefunkció romlásával járhat.

A krónikus vesebetegség kezelése komplex feladat, amely a gyógyszeres terápián és az életmódbeli változtatásokon kívül magában foglalja a rendszeres kontroll vizsgálatokat is. A terápia elsődleges célja a veseműködés további romlásának megakadályozása, illetve a betegség előrehaladásának lassítása.

Végstádiumú veseelégtelenség (eGFR < 15 ml/perc/1,73 m²) esetén, amikor a konzervatív terápia már nem elegendő, vesepótló kezelésre, vagyis dialízisre vagy vesetranszplantációra van szükség (18).

Vesét érintő fertőzés rendszerint antibiotikum terápiára javul. Előfordul, hogy gyógyszermellékhatás áll a magasabb kreatinin érték hátterében, ilyenkor az adott gyógyszer lecserélését javasolhatja az orvos.

Esetenként sebészi beavatkozásra van szükség a vesefunkció helyreállítására (lásd pl. húgyutakat elzáró vesekő vagy daganat).

Gyakori kérdés, hogy a folyadékbevitel növelésével javítható-e a vesefunkció és ezzel együtt csökkenthető-e a kreatinin érték. Bár a megnövelt folyadékbevitel rövid távon befolyásolhatja a kreatininszintet (főleg kiszáradás esetén), krónikus vesebetegség fennállásakor azonban hosszútávú, érdemi hatása nincs (sőt, ilyenkor túlzott mennyiségű folyadék bevitele akár káros is lehet, ezért veseelégtelenség esetén a kezelőorvos által javasolt mennyiségű folyadékot fogyasszuk) (19, 20).

Hogyan történik a vizsgálat?

A kreatininszint mérése vénás vérből vett mintából történik.

A vizsgálat különösebb előkészületet nem igényel, bár a kreatin tartalmú kiegészítők, valamint húst tartalmazó ételek fogyasztása a vizsgálatot megelőzően befolyásolhatja az eredményt.

A szedett gyógyszerekről és étrend-kiegészítőkről egyaránt érdemes a kezelőorvost tájékoztatni.