Monocita a laborban: mit jelent a magas és az alacsony érték?
A monocita egy fehérvérsejttípus, melynek értéke a teljes vérkép részeként kerül meghatározásra. De mit is jelent pontosan, ha ez az érték a normál tartományon kívül esik?
Mi a monocita?
A monociták a fehérvérsejtek közé tartoznak, és kulcsfontosságú szerepet játszanak az immunrendszer működésében.
Elsődleges feladatuk a fertőzések elleni küzdelem, az elhalt vagy sérült sejtek eltávolítása, valamint a daganatos sejtek elleni védekezés.
A fehérvérsejtek öt típusa közül (neutrofilek, limfociták, eozinofilek, monociták és bazofilek) a monociták általában az összes fehérvérsejt 2-8%-át teszik ki.
A monociták a véráramból a szövetek közé kivándorolva makrofágokká differenciálódnak, melyek falósejtként a fertőzés helyén bekebelezik a kórokozókat és az elhalt sejteket.
Kapcsolódó: Eozinofil granulocita: mit jelent a magas és alacsony érték?
Normál érték
A laborleleten kétféle monocita értékkel találkozhatunk:
- százalékos érték (%), amely az összes fehérvérsejten belüli arányt mutatja
- abszolút érték (#, abs.), amely a sejtek konkrét számát jelzi egységnyi térfogatú vérben
Normál tartomány:
Kapcsolódó: Bazofil granulocita: mit jelent a magas és alacsony érték?
Mit jelent a magas monocitaszint?
A magas monocitaszám (monocitózis) mögött számos kórkép állhat. Emelkedett értékről rendszerint akkor beszélünk, amikor az abszolút monocitaszám meghaladja az 1 G/l értéket vagy a monociták aránya 10% fölé emelkedik (3).
Az emelkedett érték egyik leggyakoribb oka valamilyen akut fertőzés (sokszor légúti), amit okozhat például influenza- vagy koronavírus.
Ilyenkor gyakran az összfehérvérsejtszám is magas, melynek okairól és a társuló lehetséges tünetekről bővebben itt olvashatsz.
A magas monocitaszint főbb okai:
- fertőzések: az emelkedett szint gyakran valamilyen virális vagy bakteriális fertőzés (akut vagy krónikus) következménye (pl. mononukleózis, kanyaró, mumpsz, tuberkulózis, COVID-19, influenza, malária)
- krónikus gyulladással járó betegségek: pl. szarkoidózis, gyulladásos bélbetegségek
- autoimmun betegségek: ilyenkor az immunrendszer a szervezet saját szöveteit támadja, amely gyulladással és következményes szövetkárosodással járhat (pl. reumatoid artritisz, lupusz, cöliákia)
- vérképzőszervi daganatok: egyes leukémiák és limfómák esetén szintén jelentősen megnövekedhet a monocitaszint (pl. krónikus myelomonocytás leukémia)
- szövetelhalással (nekrózis) járó állapotok: pl. szívinfarktus, sérülések, fertőzések következtében
- csontvelő-regeneráció: csontvelő átültetést vagy kemoterápiát követően gyakran észlelhető átmenetileg magasabb érték
- gyógyszerek: egyes készítmények (pl. antipszichotikumok, granulocita-kolónia stimuláló faktor - G-CSF) alkalmazása és a sugárterápia hozzájárulhat az emelkedett értékhez
- egyéb tényezők: pl. krónikus stressz, terhesség, depresszió szintén okozhatnak magasabb monocitaszintet (4, 5, 6, 7, 8, 9)
Milyen tünetekkel járhat a magas monocitaszint?
Az emelkedett érték önmagában rendszerint nem jár tünetekkel, azonban utalhat valamilyen kivizsgálást igénylő egészségügyi problémára.
Ingyenes útmutató
a MEDY-től:
9 kulcsfontosságú laborparaméter, amit mindenkinek ellenőriznie kell(ene)
Ilyenkor jellemzően a magas szintet kiváltó alapbetegség tünetei észlelhetőek, melyek az adott kórállapottól függően igen széles spektrumon mozoghatnak.
Fontos, hogy az orvos soha nem különállóan, hanem a vérkép többi paraméterét, a klinikai tüneteket és a kórelőzményt egyaránt figyelembe véve értékeli az eredményt.
Kapcsolódó: Magas neutrofil granulocita a laborban: okok és tünetek
Mit jelent az alacsony monocitaszint?
Ha a monociták száma a normál tartomány alá csökken, alacsony monocitaszámról, más néven monocitopéniáról beszélünk. Ezt az állapotot minden olyan tényező elősegítheti, amely az összfehérvérsejtszám csökkenésével jár együtt.
Alacsony monocitaszint mellett csökkenhet az immunrendszer fertőzésekkel szembeni védekezőképessége.
Az alacsony monocita érték főbb okai:
- csontvelő-rendellenességek: a monociták a csontvelőben termelődnek, ezért a csontvelőt károsító minden folyamat csökkentheti azok számát (pl. aplasztikus anémia, mielodiszpláziás szindrómák, toxinhatás)
- kemoterápia, sugárterápia
- szteroidterápia
- HIV fertőzés
- súlyos fertőzés (szepszis)
- ritka genetikai rendellenességek (pl. bizonyos mutációk a GATA2 génben) (10, 11)
Kapcsolódó: Alacsony fehérvérsejtszám: miért igényelhet sürgős beavatkozást?
Milyen tünetekkel járhat az alacsony monocitaszint?
A monociták az immunrendszer fontos alkotóelemei. Alacsonyabb érték esetén kevesebb monocita áll rendelkezésre a patogének elleni küzdelemhez, ami fokozhatja a fertőzésveszélyt és késleltetheti a sebgyógyulást is.
A tartósan alacsony szint tünetei lehetnek a visszatérő fertőzések, lázas állapot, vagy a nyirokcsomó-megnagyobbodás.
Ezek a tünetek azonban nem specifikusak az alacsony monocitaszintre és számos egyéb állapotban is megjelenhetnek. Ugyanakkor tünetek hiányában is lehet csökkent a monociták száma a keringésben.
Leggyakrabban az alacsony szint hátterében álló alapbetegség tüneteit észleljük, melyek azonban rendkívül változatosak lehetnek.
Kapcsolódó: Alacsony neutrofil granulocita (neutropénia) a laborban
Kezelés és megelőzés
A terápia mindig a magas vagy éppen alacsony monocitaszintet kiváltó alapbetegségtől függ.
Bakteriális fertőzés fennállásakor például célzott antibiotikum-kezelést, míg gyógyszer okozta mellékhatás esetén az érintett szer elhagyását vagy lecserélését javasolhatja a kezelőorvos.
A normálistól eltérő monocitaszint számos kórállapotra utalhat, melyek közül nem mindegyik megelőzhető. Általánosságban elmondható, hogy a már ismert, meglévő alapbetegségek rendszeres kontrollja és megfelelő kezelése kiemelt fontosságú.
Emellett minden, a szervezet optimális működését elősegítő beavatkozás és változtatás segíthet a normál vérkép, és így a normál monocitaszint fenntartásához.
Ilyenek például a következők:
- rendszeres testmozgás és erőnlétfejlesztés
- kiegyensúlyozott étrend, a feldolgozott élelmiszerek kerülése
- normál testsúly fenntartása
- megfelelő mennyiségű és minőségű alvás
- alkoholfogyasztás minimalizálása
- dohányzás és egyéb káros szenvedélyek elhagyása
- krónikus stressz csökkentése, stresszkezelő módszerek elsajátítása
- alapvető higiéniai szabályok betartása
