Magas LDL-koleszterin: okok, tünetek, kezelés
A szív- és érrendszeri betegségek igen jelentős hányada megelőzhető, amiben kiemelten fontos szerep jut a koleszterinszint rendszeres ellenőrzésének.
Mi az LDL-koleszterin?
A koleszterin egy létfontosságú molekula, olyannyira, hogy azt minden sejtünk képes előállítani.
Az LDL-koleszterint (rövidítve: LDL-C) szokás “rossz” koleszterinnek is nevezni, fontos azonban már rögtön az elején tisztázni, hogy csakis egyféle koleszterin létezik. Ami különbözik, az a “csomagolás”, amiben a koleszterin utazik a véráramban.
Mi ennek az oka?
Mivel a koleszterin a lipidek közé tartozik, vízben nem oldódik, így aztán a keringésben nem önmagában, hanem fehérjékből és egyéb alkotóelemekből álló, gömbszerű részecskék belsejében szállítódik.
Ezeket a részecskéket lipoproteineknek nevezik, melyek közé tartozik többek között az LDL (low-density lipoprotein - alacsony sűrűségű lipoprotein) és a HDL (high-density lipoprotein - nagy sűrűségű lipoprotein) is.
A laborvizsgálat eredményei között szereplő LDL-koleszterin érték tehát nem más, mint a véráramban az LDL részecskék által szállított koleszterin koncentrációja.
Az LDL-koleszterint azért nevezik “rossz” koleszterinnek, mert az LDL részecske képes átjutni az érfalakon és hajlamos ottragadni, ami gyulladást idéz elő és fokozza az érelmeszesedést.
Ezzel szemben a HDL-koleszterint “jó” koleszterinként emlegetik, mivel a HDL részecske képes az érfalakban lerakódott koleszterin felvételére.
A laborleleten található (totál vagy össz-) koleszterin értéke a keringésben található teljes koleszterinmennyiség koncentrációját lefedi, vagyis magában foglalja az LDL, a HDL és az egyéb lipoprotein részecskék által szállított koleszterint is.
Milyen veszélyekkel és tünetekkel járhat a tartósan magas LDL-koleszterin szint?
Az emelkedett LDL-koleszterin szint növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
Ingyenes útmutató
a MEDY-től:
9 kulcsfontosságú laborparaméter, amit mindenkinek ellenőriznie kell(ene)
Az LDL részecskék aterogének, vagyis fokozzák az érelmeszesedés folyamatát, így emelkedett szint esetén jelentősen hozzájárulnak a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához.
A tartósan magas LDL-koleszterin szint tehát fokozott érelmeszesedéssel társul. Ilyenkor egyre növekvő méretű plakkok szűkítik az artériákat, így korlátozva az érintett szövetek és szervek vérellátását.
Ez a folyamat - többek között - az alábbi szövődményekkel járhat együtt:
- koszorúér-betegség: az érelmeszesedés gyakori a szív vérellátásáért felelős koszorúerekben, melynek jellemző tünete a mellkasi nyomásérzés, illetve fájdalom (angina pectoris), de rögtön szívinfarktus képében is jelentkezhet
- nyaki verőerek szűkülete: ezek az erek nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az agy vérellátásában, az őket szűkítő plakkok keringési zavarhoz és agyi infarktushoz (stroke) vezethetnek
- aorta aneurizma (tágulat): az érelmeszesedés károsíthatja és gyengítheti a főverőér, vagyis az aorta falát is, melynek következménye lehet a kóros tágulat; ez a tágulat mértékétől függően akár életveszélyessé is válhat, mivel a sérült érfal könnyen kiszakadhat
- perifériás artériás betegség: ezt az állapotot leggyakrabban a végtagok beszűkült artériái okozzák; a csökkent vérellátás gyakori tünete az alsó végtagokban terhelésre (pl. séta) jelentkező fájdalom, görcs, mely pihenést követően megszűnik, majd terhelésre újra jelentkezik
- szívinfarktus: amennyiben a szívizomzat vérellátása sérül, például a koszorúerek elzáródása miatt, az érintett terület oxigén hiányában nem képes tovább ellátni a feladatát és elhalhat
- agyi infarktus: a szívinfarktushoz hasonló folyamat, azzal a különbséggel, hogy ez esetben az agy vérellátása sérül
A magas LDL-koleszterin tehát önmagában nem okoz panaszokat, azok elsősorban az előrehaladott érelmeszesedés következményeként alakulnak ki.
Attól függően, hogy ez a folyamat milyen szervet vagy szerveket érint, igen változatos tünetekkel járhat:
mellkasi fájdalom, légszomj, magas vérnyomás, veseelégtelenség (alacsony eGFR jelzi!) okozta vizenyő, fáradékonyság, fejfájás, hasi panaszok, látászavar, szellemi hanyatlás, gyengeség, sebgyógyulási zavar, merevedési zavar mind szerepelnek a lehetséges következmények listáján.
Az érelmeszesedés folyamata rendszerint évtizedekig tart mire tünetek jelentkeznek. Nem ritkán fordul elő, hogy az első tünet egy plakkruptúra okozta szívinfarktus. Ezért fontos tünetmentesség esetén is az egyénre szabott, rendszeres kontrollvizsgálatok (pl. laborvizsgálat, EKG, ultrahang, calcium score CT) elvégzése.
Fontos tudni, hogy az LDL-koleszterin értéknél pontosabban mutatja a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát az apolipoprotein B (apoB) laborparaméter, mivel ez az összes érelmeszesedést fokozó részecske számát (nem pedig koncentrációját) mutatja meg. Ezért amennyiben lehetőség van rá, mindenképpen ajánlott ezt a vizsgálatot is elvégezni.
Mi az LDL-koleszterin normál értéke?
Az LDL-koleszterin értéke felnőttek esetében 2,6 mmol/l alatt tekinthető normálisnak.
Emelkedett szív- és érrendszeri kockázat esetén (pl. cukorbetegség, szívbetegség fennállásakor) a célértéket a kezelőorvos ennél alacsonyabb szintre is beállíthatja.
Általánosságban elmondható, hogy alacsonyabb LDL-C érték a szív- és érrendszeri betegségek csökkent kockázatával jár együtt, vagyis összességében az alacsonyabb érték szinte minden esetben jobb, mint a magasabb (1, 2).
Milyen okai lehetnek az emelkedett értéknek?
A magas LDL-koleszterin értékhez számos tényező hozzájárulhat, melyek közül az esetek túlnyomó többségében egyértelműen az egészségtelen életmód a legjelentősebb.
Az életmódbeli tényezőknek tehát kiemelt szerepe van a tartósan magas LDL-C érték fenntartásában, melyek közül a legfontosabbak a következők:
- telített zsírok túlzott mértékű fogyasztása
- ultra-feldolgozott élelmiszerek és finomított szénhidrátokat (pl. cukor, liszt) tartalmazó ételek rendszeres fogyasztása (pl. sós rágcsálnivalók, chips, sütemények, pékáruk, édességek, instant levesek, készételek, cukros üdítőitalok)
- transzzsírok (jelen lehetnek egyes margarinokban, péktermékekben, édességekben stb. - mennyiségük Magyarországon korlátozva van, ezért ez ma már kevésbé jelent problémát)
- rendszeres fizikai aktivitás hiánya
- dohányzás
- túlzott mértékű alkoholfogyasztás
- stressz
- alvászavar (3, 4, 5)
A koleszterinszintet genetikai faktorok is befolyásolhatják. A már fiatalkorban jelentkező, kifejezetten magas LDL-C érték például felvetheti a familiáris hiperkoleszterinémia gyanúját, amely egy családi halmozódást mutató, öröklődő állapot.
Egyes gyógyszerek mellékhatásként megemelhetik a koleszterinszintet: ilyenek például a szteroidok, egyes vízhajtók, béta-blokkolók, fogamzásgátlók, immunszuppresszánsok, antivirális szerek és retinoidok (6, 7).
Néhány alapbetegség szintén megnövekedett koleszterinszinttel járhat. Ilyen például a pajzsmirigy-alulműködés és a krónikus veseelégtelenség. Mindezek mellett a metabolikus szindróma, a cukorbetegség és az elhízás jelentősen hozzájárulnak a magas LDL-koleszterin szinthez (8).
Amennyiben a családban előfordult korai szívhalál, különösen fontos a vérzsír értékek rendszeres ellenőrzése, ami legalább egy alkalommal mindenképp foglalja magába a lipoprotein(a) vizsgálatot is!
Ennek a paraméternek a koncentrációja genetikailag meghatározott, ezért elegendő egyetlen egyszer megmérni a szintjét. Az emelkedett érték fokozza az érelmeszesedés és a vérrögképződés kockázatát (9).
A magas koleszterinszint gyakran társul emelkedett trigliceridszinttel, melyről bővebben itt olvashatsz.
Hogyan csökkenthető a koleszterinszint?
Az érelmeszesedés és szövődményei kapcsán általánosságban elmondható, hogy alacsonyabb LDL-koleszterin értékkel alacsonyabb kockázat társul (még egyszer: az apoB paraméter pontosabban jelzi a rizikót, ezért ha van rá mód, érdemes elvégeztetni a vizsgálatot).
Az esetek egy részében célzott életmódbeli változtatásokkal is jelentősen csökkenthető vagy normalizálható a koleszterinszint. Vannak azonban esetek, amikor a fokozott rizikó vagy egyéb okból kifolyólag gyógyszeres terápiára is szükség van.
Életmódbeli változtatások
- a feldolgozott, valamint a finomított szénhidrátokat (pl. liszt, cukor) és egyéb gyorsan felszívódó szénhidrátokat (pl. burgonya, rizs) tartalmazó ételek minimalizálása
- tartózkodás a telített zsírok túlzott mértékű fogyasztásától
- megnövelt zöldség- és gyümölcsfogyasztás (lehetőleg nyers formában)
- telítetlen zsírsavakat természetes módon tartalmazó élelmiszerek bevezetése: például vadon élő halak (pl. makréla, lazac), olajos magvak (pl. dió, lenmag, mandula, kesudió, tökmag) rendszeres fogyasztásával
- transzzsírokat tartalmazó élelmiszerek elhagyása
- rendszeres testmozgás, melynek intenzitása és időtartama az edzettséghez igazított
- túlsúly esetén fogyás
- dohányzás elhagyása
- alkoholfogyasztás korlátozása, ideális esetben az alkohol elhagyása
- alvásminőség és időtartam javítása
- stresszkezelő módszerek elsajátítása
Az újabb kutatások alapján valószínűsíthető, hogy a táplálékkal bevitt koleszterin és a koleszterinszint között nincs közvetlen összefüggés, mivel többletbevitel esetén a szervezet rendszerint csökkenti a bélből történő felszívódást és a koleszterin előállítását. Ez az összefüggés azonban a telített zsírokra már nem igaz (10).
Ha magas LDL-koleszterin értékkel találkozunk a laborleleten, minden esetben javasolt a kezelést és a tervezett változtatásokat a kórelőzményt ismerő kezelőorvossal egyeztetni.
Gyógyszeres kezelés
A felsorolt életmódbeli változtatások önmagukban is jelentős előrelépést jelentenek a vérzsírok szintjének normalizálásában, és így a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében.
Bizonyos esetekben azonban a kezelőorvos a fentiek mellett javasolhat gyógyszeres kezelést is.
A rendelkezésre álló koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek közül leggyakrabban a sztatinokat alkalmazzák. Ezek a májban történő koleszterinszintézist gátolják, amelynek következtében a máj fokozza a keringésből a koleszterin felvételét.
A koleszterin felszívódását csökkentő szerek (pl. ezetimib) a vékonybélben fejtik ki a hatásukat. Ezeket a készítményeket gyakran alkalmazzák a sztatinokkal kombináltan, mivel így további LDL-koleszterin szint csökkenést lehet elérni.
Az epesavkötő gyanták megkötik a vékonybélben a koleszterint is tartalmazó epesavakat, és megakadályozzák azok újbóli felszívódását. Mellékhatásként emelhetik a trigliceridszintet.
Viszonylag új típusú gyógyszereknek számítanak a PCSK9-gátlók. Ezeket a készítményeket főként azoknál a betegeknél alkalmazzák, akiknél a sztatinok nem alkalmazhatók, vagy nem hozzák a kívánt eredményt.
