Alacsony fehérvérsejtszám: miért igényelhet sürgős beavatkozást?
A fehérvérsejtek számának meghatározása a vérképvizsgálat részét képezi.
A normálisnál alacsonyabb érték nem ritkán átmeneti, egyes esetekben azonban tartós eltérés is lehet, mely mögött számos elváltozás állhat.
Mik a fehérvérsejtek?
A fehérvérsejtek (más néven leukociták) az immunrendszer szerves részét képezik, és alapvető szerepet töltenek be - többek között - a szervezetbe behatoló különböző kórokozók, illetve a daganatos sejtek elleni védelemben.
A csontvelőben minden egyes nap több, mint 100 milliárd fehérvérsejt termelődik, melyeknek öt alapvető típusát különböztetjük meg (1).
Ezek - előfordulási gyakoriságuk sorrendjében - a következők:
- neutrofil granulociták
- limfociták
- monociták
- eozinofil granulociták
- bazofil granulociták
A laboreredményen feltüntetett fehérvérsejtszám nem más, mint az előbb felsorolt fehérvérsejttípusok számának összege egységnyi térfogatú (általában egy liter) vérben.
A különböző fehérvérsejttípusokat és azok értékeit külön-külön is feltüntetik a vérképen, így könnyen kikövetkeztethető, hogy az alacsony fehérvérsejtszámot pontosan melyik sejttípus(ok) eltérése okozza.
Kapcsolódó: Az immunrendszer működése: érthetően, ábrákkal
Normál érték
A fehérvérsejtszám referencia tartománya felnőttek esetében 4,4 G/l és 11 G/l közé esik (2).
A fenti tartomány laboronként kisebb mértékben változhat. Terhesség esetén az összfehérvérsejtszám megemelkedhet, ezen belül is elsősorban a neutrofilek és a monociták száma növekszik meg (3).
Fontos, hogy normál fehérvérsejtszám mellett is előfordulhat, hogy egy-egy fehérvérsejttípus abszolút értéke vagy százalékos aránya kívül esik a normál tartományon. Ez egyes esetekben egészségügyi problémát jelezhet és további vizsgálatok elvégzését teheti szükségessé.
Melyek az alacsony fehérvérsejtszám (leukopénia) lehetséges okai?
Az alacsony összfehérvérsejtszám, vagyis a leukopénia rendszerint a neutrofil granulociták lecsökkent számának (neutropénia) a következménye.
A neutropéniáról, vagyis az alacsony neutrofil granulocita értékről bővebben itt olvashatsz.
Az alacsony fehérvérsejtszámhoz emellett azonban hozzájárulhat a többi fehérvérsejttípus lecsökkent száma is.
Ingyenes útmutató
a MEDY-től:
9 kulcsfontosságú laborparaméter, amit mindenkinek ellenőriznie kell(ene)
Kapcsolódó: Monocita a laborban: mit jelent a magas és az alacsony érték?
Az alacsony fehérvérsejtszám jellemző okai:
- fertőzések: bizonyos virális, bakteriális és parazita eredetű fertőzések egyaránt okozhatnak csökkent értéket; pl.: HIV, hepatitisz, Epstein-Barr vírus, tuberkulózis, malária
- gyógyszerek: néhány gyógyszer ismert mellékhatásai közé tartozik a leukopénia; pl.: immunszuppresszánsok, egyes antibiotikumok, antipszichotikumok (pl. klozapin), szteroidok, antiepileptikumok, antitireoid szerek; emellett vegyszerek és nehézfémek (pl. arzén) is okozhatnak leukopéniát
- kemoterápia és sugárkezelés: ezek a beavatkozások aktívan pusztítják a gyorsan osztódó sejteket, melyek közé a fehérvérsejtek is tartoznak
- csontvelő-rendellenességek: mivel a fehérvérsejtek a csontvelőben keletkeznek, annak elváltozásai negatívan érinthetik a folyamatot; ez történik például aplasztikus anémia, mielodiszpláziás szindrómák, egyes leukémiák és limfómák esetén
- autoimmun betegségek: ilyenkor az immunrendszer a szervezet saját szöveteit támadja meg, néhány esetben magukat a fehérvérsejteket, vagy azok előalakjait a csontvelőben; ez történhet például reumatoid artritisz, gyulladásos bélbetegség, krónikus autoimmun májgyulladás vagy lupusz esetén
- lépmegnagyobbodás: a megnagyobbodott lép fokozhatja a fehérvérsejtek pusztulását
- tápanyaghiány: B12-vitamin-, folsav- és rézhiány egyaránt vezethet csökkent fehérvérsejtszámhoz
- alkoholbetegség: direkt károsító hatás, és az alkohol okozta felszívódási zavaron keresztül
- veleszületett (kongenitális): különböző súlyosságú veleszületett neutropéniák léteznek, melyek csökkent fehérvérsejtszámot eredményeznek (4, 5, 6, 7)
Az átmenetileg alacsonyabb fehérvérsejtszám nem ritka jelenség egyes virális fertőzések következményeként. Ilyenkor a fertőzés elmúltával, egy 2-4 héttel későbbi kontroll vérvétel során gyakran már normalizálódik az érték.
Kapcsolódó: Eozinofil granulocita: mit jelent a magas és alacsony érték?
Milyen tünetei lehetnek az alacsony értéknek?
Az alacsony fehérvérsejtszám önmagában nem okoz tüneteket, azonban - mivel ilyenkor a szervezet védtelenebbé válhat a különböző kórokozókkal szemben - hajlamosít a fertőzésekre, melyek ismételten visszatérhetnek (pl. tüdőgyulladás, felső légúti fertőzések, vizeletfertőzés, gyomor- bélrendszeri fertőzések).
A tartósan csökkent fehérvérsejtszámmal társuló fertőzés jellemző tünetei:
- láz, elesettség
- fáradékonyság, gyengeség
- influenzaszerű tünetek
- kiütések, gennyes elváltozások a bőrön
- fejfájás, torokfájás
- afták (apró, fekélyes elváltozások a szájnyálkahártyán)
- ínygyulladás stb.
A felsorolt tünetek megléte nem feltétele az alacsony fehérvérsejtszámnak, továbbá azok megjelenése csak az esetek töredékében jelez tartós leukopéniát, mivel kialakulásuknak számos egyéb oka is lehet.
Miért igényelhet sürgős beavatkozást a leukopénia?
Fontos, hogy ismert leukopénia esetén fertőzés tüneteinek megjelenésekor (pl. magas láz, nehézlégzés, kifejezett erőtlenség, hasi fájdalom, hányinger, hasmenés, zavartság) mihamarabb értesítsük a kezelőorvost (adott esetben a mentőket), aki a szükséges terápiát elindítja és a további vizsgálatokat megkéri.
Amennyiben láz és fertőzésre utaló egyéb tünetek jelentkeznek olyan gyógyszer szedése mellett, melynek mellékhatásai között szerepel a csökkent fehérvérsejtszám (vagy neutropénia), a kezelőorvossal történő konzultáció és sürgős laborvizsgálat szükséges (a fertőzéssel együtt járó gyulladást jelzi például a laborban a magas CRP szint).
Tartósan alacsony fehérvérsejtszám esetén a szervezet védekezőképessége jelentősen gyengül, ezért a fertőzések lefolyása súlyosabb és elhúzódóbb lehet. Ezért fontos ilyenkor a megfelelő kezelés mihamarabbi elindítása.
Kapcsolódó: Bazofil granulocita: mit jelent a magas és alacsony érték?
Hogyan kezelhető az alacsony fehérvérsejtszám?
A leukopénia kezelése elsősorban a kiváltó októl függ.
Átmeneti, és nem jelentős fehérvérsejtszám csökkenés esetén - ha az például egy virális eredetű felső légúti fertőzés lezajlása közben jelentkezik - előfordulhat, hogy nincs szükség specifikus terápiára, mivel a fehérvérsejtek száma a fertőzés megszűnésével újra a normál tartományba kerül.
Előfordulhat azonban, hogy a fertőzés antibiotikum vagy antivirális terápiát igényel, melynek beállítása a kezelőorvos feladata.
Amennyiben valamilyen rendszeresen szedett gyógyszer vagy kemoterápiás, illetve sugárterápiás kezelés az alacsony érték oka, akkor az orvos - az eset súlyosságának függvényében - mérlegeli ezek dózisának módosítását, vagy az adott gyógyszer kicserélését.
Néhány esetben granulocita-kolónia stimuláló faktor adása lehet szükséges, amely fokozza a fehérvérsejtek termelődését a csontvelőben.
Ritkán, súlyos esetekben csontvelő-átültetés jelenti a megoldást a leukopéniára. Ilyenkor a károsodott csontvelőt egészséges őssejtekkel árasztják el, melyek segíthetik a csontvelő-regenerációt, és így a fehérvérsejtek normális ütemben történő képződését.
Kapcsolódó: Magas fehérvérsejtszám (fvs) - okok, tünetek, kezelés
