Mi a triglicerid? Mit jelent a magas és alacsony érték a laborban?
A trigliceridek szintje fontos visszajelzést ad az egészségi állapotról, mivel az emelkedett érték összefüggést mutat számos krónikus betegség előfordulásával.
A trigliceridszint mérése költséghatékony vizsgálat, és sokszor a rutinlabor részét képezi, ezért gyakran találkozhatunk vele a vérvételi leletben.
Mik a trigliceridek?
A trigliceridek - éppúgy, mint a koleszterin - a zsírok (lipidek) közé tartoznak. Ezeknek a lipideknek létfontosságú szerepe van a test működésében, nem mindegy azonban, hogy milyen mennyiségben és formában vannak jelen.
Trigliceridek nemcsak a véráramban találhatók, hanem a zsírszövetben is, melynek fő alkotóelemeit képezik.
A zsírsejtek az energiát az őket kitöltő trigliceridek formájában tárolják.
Hogy néz ki egy triglicerid?
Szerkezetét tekintve a triglicerid (más néven triacilglicerol) egy észter, amely egy glicerin molekula és három zsírsav összekapcsolódásával jön létre. Ezek a zsírsavak igen sokfélék lehetnek, és meghatározzák az adott triglicerid főbb tulajdonságait is.
A trigliceridhez kapcsolódó zsírsavak a bennük található kettős kötések számától függően lehetnek telítettek, egyszeresen telítetlenek (MUFA), vagy többszörösen telítetlenek (PUFA).
Az olívaolaj például egyaránt tartalmaz telített és többszörösen telítetlen zsírsavakat, túlnyomórészt azonban egyszeresen telítetlen olajsavból áll.
A telítetlen zsírok a bennük található kettős kötések miatt általában alacsonyabb hőmérsékleten olvadnak, mint a telített zsírok. Ezért a legtöbb növényi olaj szobahőmérsékleten folyékony és könnyebben is avasodik, mint a telített zsírok.
A hidrogenizálás során a kettős kötéseket (vagy azok egy részét) hidrogén hozzáadásával egyszeres kötésekké alakítják, amely magasabb olvadási pontot és jobb eltarthatóságot eredményez. Így készül hagyományosan a margarin is.
A hidrogenizálás nagy hátránya, hogy a folyamat során transzzsírsavak keletkezhetnek, melyek fokozzák a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázatát (1).
A trigliceridek útja a keringésben
A táplálkozás során elfogyasztott zsírok a vékonybélből szívódnak fel. A zsírok emésztését az epe és a hasnyálmirigy által termelt enzimek segítik. Mivel a trigliceridek nem vízoldékonyak, ezért felszívódást követően ún. kilomikronokba csomagolva kerülnek először a nyirok-, majd pedig a vérkeringésbe.
A kilomikronok szállítják a triglicerideket a perifériás szövetekhez és a raktározás helyére, vagyis a zsírsejtekhez is. A folyamat során a kilomikronok egyre kisebbek lesznek, végül nagyrészt már csak koleszterin marad vissza bennük és felvételre kerülnek a májba.
A kilomikron szerkezetét tekintve egy lipoprotein, vagyis a triglicerideket és a koleszterint szállító belső magot egy fehérjéket (apoproteineket) is tartalmazó foszfolipid membrán veszi körül. A liporoteineket sűrűségük alapján öt fő csoportba soroljuk (kilomikron, VLDL, IDL, LDL, HDL), melyek közül a kilomikron tartalmaz legnagyobb arányban trigliceridet.
Trigliceridek nemcsak zsírokból keletkeznek a szervezetben. Túlzott mennyiségű szénhidrátbevitel esetén például a bevitt többlet egy részét a máj trigliceriddé alakítja, amely a zsírszövetben raktározódik későbbi felhasználás céljából.
Emiatt a szénhidrátok nagy többletben történő gyakori fogyasztása jelentősen hozzájárulhat az emelkedett trigliceridszinthez (2).
Ebből a szempontból a magas glikémiás indexű finomított szénhidrátok és egyszerű cukrok, mint például a répacukor vagy a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup fokozott kockázatot jelentenek (3). Az elfogyasztott fruktózmennyiség különösen szoros összefüggést mutat az emelkedett trigliceridszinttel (4). A különböző szénhidrátokról és azok tulajdonságairól bővebben itt olvashatsz.
Mi a normál trigliceridszint?
A szérum trigliceridszintet 1,7 mmol/l alatt tekintjük normálisnak. A magyarországi laborok túlnyomó többsége is ezt az értéket használja, kisebb eltérések azonban előfordulhatnak.
A triglicerid értékek osztályozása ATP III (Adult Treatment Panel III) alapján (5):
| Osztályozás | Triglicerid (mmol/l) | Triglicerid (mg/dl) |
| normál | < 1,7 | < 150 |
| határérték | 1,7-2,25 | 150-199 |
| magas | 2,26-5,64 | 200-499 |
| nagyon magas | > 5,65 | > 500 |
A terhesség harmadik trimeszterében a trigliceridszint jelentősen megemelkedhet, ez azonban általában a szülést követően normalizálódik, és a legtöbb esetben nem jár érdemi következménnyel (6).
Mit jelent a magas triglicerid?
Az emelkedett trigliceridszint meglehetősen gyakori jelenség, amely sok esetben az optimálistól eltérő életmód következménye. A normálisnál magasabb értékekhez ezen kívül genetikai faktorok, egyes kórállapotok, és gyógyszerek is hozzájárulhatnak.
Az emelkedett trigliceridszint összefüggést mutat a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a metabolikus szindróma (elhízás, magas vérnyomás, emelkedett vércukorszint) kialakulásával (7, 8). Ezek a betegségek azonban számos egyéb elváltozással is járnak, és nem tisztázott, hogy ezeken belül a triglicerideknek pontosan mekkora a szerepe.
Ezen kívül a nagyon magas triglicerid megnövelheti az akut hasnyálmirigy-gyulladás valószínűségét is (9).
Az emelkedett trigliceridszint lehetséges okai
A magas trigliceridszint számos kórállapottal összefüggésbe hozható, és kialakulásához számos tényező hozzájárulhat, ezek közül a legfontosabbak:
- elhízás és túlzott kalóriabevitel
- nagy mennyiségű egyszerű szénhidrát fogyasztása (pl. cukor)
- túlzott alkoholfogyasztás
- dohányzás
- nem kontrollált 2-es típusú cukorbetegség
- máj- és vesebetegség
- bizonyos gyógyszerek: pl. béta-blokkolók, egyes vízhajtók, kortikoszteroidok, proteáz inhibitorok, ösztrogén, antipszichotikumok (10)
- genetikai faktorok
- pajzsmirigy-alulműködés
- D-vitamin-hiány (11)
Mik a magas trigliceridszint lehetséges tünetei és következményei?
A legtöbb esetben az emelkedett trigliceridszint önmagában nem okoz tüneteket. A vele gyakran társuló betegségek (pl. 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás) azonban már járhatnak különböző panaszokkal.
Ezért a magas trigliceridszintet nem tünetek, hanem laborlelet alapján állapítják meg.
A genetikai eredettel összefüggő extrém magas trigliceridszint gyakran jár együtt a bőrön megjelenő ún. xanthomákkal, melyek a bőr felszíne alatt elhelyezkedő zsírtartalmú csomók.
Számos krónikus betegséget kísér emelkedett trigliceridszint, ezek közül a leggyakoribbak a kardiovaszkuláris megbetegedések (pl. magas vérnyomás, perifériás érszűkület, ischaemiás szívbetegség), a 2-es típusú cukorbetegség, a zsírmáj, és az elhízás.
A nagyon magas érték megnöveli a heveny hasnyálmirigy-gyulladás kockázatát is.
Emellett a magas triglicerid gyakran párosul emelkedett LDL és csökkent HDL koleszterinszinttel.
Hogyan lehet csökkenteni a magas trigliceridszintet?
Mivel az emelkedett trigliceridszinthez gyakran jelentősen hozzájárul az életmód, ezért annak módosítása sok esetben látványos javulást eredményezhet.
Emelkedett trigliceridszint esetén a legtöbb esetben az első lépés az életmódváltás. Ez magában foglalja a testmozgásra szánt idő és az étrend optimalizálást, valamint a túlzott alkoholfogyasztás, és a dohányzás kerülését.
A következő életmódbeli változtatások hozzájárulhatnak a trigliceridszint csökkenéséhez:
- egyszerű cukrok (beleértve a fruktózt is) és finomított szénhidrátok kerülése
- rendszeres testmozgás
- túlsúly leadása
- egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírok arányának növelése (pl. halolaj, olívaolaj, olajos magvak), valamint a transzzsírsavak kerülése
- alkoholfogyasztás mérséklése
- dohányzásról való leszokás
- elegendő alvás
A vizsgálati eredményektől és a társbetegségektől függően az életmódváltás mellett az orvos gyógyszeres kezelést vagy táplálékkiegészítőket is javasolhat, melyek közül a leggyakoribbak a fibrátok, a sztatinok, és a niacin (B3-vitamin).
A magas triglicerid az esetek túlnyomó részében nem izolált eltérés, hanem egy komplexebb egészségügyi probléma része. Metabolikus szindróma esetén például emelkedett vércukorszint, kórosan alacsony HDL szint, elhízás és magas vérnyomás is társul a magas trigliceridszinthez.
Ahhoz, hogy a kóros triglicerid mögött álló pontos okok felderítésre kerüljenek, sok esetben további vizsgálatok is szükségesek. A terápiát ezek eredményének birtokában, a kezelőorvossal konzultálva érdemes megkezdeni.
Mit ehet az, akinek magas a trigliceridszintje?
Az egyik legfontosabb étrendi változtatás az egyszerű, gyorsan felszívódó (magas glikémiás indexű) szénhidrátok kerülése. Ilyen például a legtöbb péksütemény és édesség, a fehér kenyér, és a cukros üdítőitalok. Különösen lényeges, hogy korlátozzuk a magas fruktóztartalmú ételek bevitelét. Emellett ajánlott az alkoholfogyasztás mérséklése is.
Az egyszerű szénhidrátok helyett összetett szénhidrátok (különösen a zöldségek) fogyasztása javasolt.
A szénhidrátokból származó kalóriabevitel arányát célszerű csökkenteni. A magas szénhidrátbevitel hozzájárulhat az emelkedett trigliceridszint kialakulásához (12).
Ajánlott emellett növelni az egészséges zsírok arányát is az étrendben. Ilyenek az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak (pl. omega-3 zsírsavak), melyek nagyobb mennyiségben megtalálhatóak például a halakban, olívaolajban, és az olajos magvakban.
A többletkalória-bevitel és a túlsúly hozzájárul a magas trigliceridszinthez, ezért fontos, hogy mindennap csak a szükséges mennyiségű kalóriát vigyük be a szervezetbe.
A következő kalkulátor segít megbecsülni, hogy a testtömeged alapján mennyi kalóriára van szükséged naponta, ahhoz, hogy hosszabb távon is tartani tudd a súlyod. Ezen kívül azt is megbecsüli, hogy mennyi kalóriát szükséges bevinned ahhoz, hogy elősegítsd a súlyvesztést, illetve a súlygyarapodást (a kalkulátor átlagos izomtömeggel rendelkező és átlagos életmódot folytató egészséges emberek esetén adja a legjobb megközelítést).
Mit jelent az alacsony triglicerid?
Az emelkedett trigliceriddel szemben az alacsony szint egészséges emberek esetében legtöbbször nem jelent semmiféle problémát, sőt védelmet jelezhet egyes betegségekkel szemben.
Az alacsony trigliceridszint a legtöbb esetben előnyös.
Egy vizsgálatban az 1 mmol/l-nél alacsonyabb triglicerid értékkel rendelkezők halálozási kockázata 41%-kal csökkent a 3 és 5 mmol/l között értékkel rendelkező referencia csoporthoz képest (13).
Alacsony trigliceridszinttel tehát főként egészséges emberekben találkozunk, ritkán azonban egyes kórállapotokban (pl. bizonyos autoimmun betegségek, tüdőfibrózis) is előfordulhat (csak velejárója, nem okozója ezeknek a betegségeknek).
Hogyan történik a trigliceridek mérése?
A szérum trigliceridszint mérése vénás vérvétel során vett mintából történik. A pontosabb eredmény érdekében a vizsgálatot éhgyomorra (12 órás éhezést követően) javasolt elvégezni.
Miért kéri az orvos a triglicerid mérését?
Az kezelőorvos rutinlabor részeként, kontroll vagy rizikófelmérés céljából, illetve egyes betegségek gyanúja esetén javasolja a vizsgálatot. Ilyenkor a trigliceridet általában lipidprofil (más néven lipidpanel) részeként kéri az orvos, mely tartalmazza a trigliceriden kívül az összkoleszterin, az LDL és a HDL koleszterin szintjének meghatározását is.
Mi a különbség a trigliceridek és a koleszterin között?
Bár a triglicerid és a koleszterin egyaránt a vérzsírok közé tartozik, szerkezetüket és funkcióikat illetően is jelentős az eltérés a két lipid között.
A trigliceridet elsősorban energiatárolásra használja a szervezet, míg a koleszterin nélkülözhetetlen alkotóeleme a sejtmembránnak, és elengedhetetlen a szteroid hormonok, a D-vitamin, és az epesavak keletkezéséhez.
Koleszterint minden állati sejt elő tud állítani, de az elfogyasztott táplálék is tartalmazhatja azt. A triglicerideket szintén bevihetjük táplálkozás útján, de a máj is képes azt előállítani az elfogyasztott többletkalóriákból.
Túl sok triglicerid éppúgy egészségügyi kockázatot jelenthet, mint a túl sok LDL koleszterin.
Ezzel szemben a HDL koleszterin esetén a túl alacsony érték jelent nagyobb rizikót, mivel a HDL részecskék felveszik a koleszterint, és az érfalak helyett a májba szállítják azt.
A triglicerid-, és a koleszterinszint vizsgálatnak több szempontból is igen nagy a jelentősége: rendszeres ellenőrzésük hozzájárulhat számos betegség időben történő felfedezéséhez, segítséget nyújtanak a rizikófelmérésben, illetve a korábban már diagnosztizált betegségek kontrolljában is rendkívül hasznos paraméterek.
