Mi az MCHC? Mit jelent a magas és az alacsony érték a laborban?

2024. január 30.

Mi az MCHC?

Az MCHC (Mean Corpuscular Hemoglobin Concentration) a vörösvértestekben található átlagos hemoglobinkoncentráció, vagyis azt mutatja meg, hogy adott térfogatú vörösvértest átlagosan mennyi hemoglobint tartalmaz. Például 330 g/l-es MCHC érték esetén 1 liter vörösvértestben átlagosan 330 gramm hemoglobin található.

A hemoglobin a vörösvértestekben nagy számban található fehérje, amely az oxigén és a szén-dioxid szállításáért felelős. A hemoglobinról bővebben itt olvashatsz.

Hirdetés

Az MCHC érték tehát információt közöl a vörösvértestek oxigénszállítási kapacitásáról, és más laborparaméterekkel együtt értékelve segíthet egyes kóros állapotok (pl. vashiányos vérszegénység) diagnosztizálásában.

Fontos, hogy az MCHC önmagában nem, kizárólag a vérkép egyéb paramétereivel együtt kerül értékelésre.

Kapcsolódó: Mi az MCV és az MCH? Magas és alacsony értékek értelmezése

Az MCHC a teljes vérkép vizsgálat részeként kerül meghatározásra, rendszerint a hemoglobin és a hematokrit hányadosaként, tehát nem direkt mérés, hanem kalkuláció útján (bővebb információt a hematokritról itt találsz).

Normál tartomány

Az MCHC normál értéke rendszerint 320 gramm/liter (g/l) és 360 gramm/liter közé esik (vagy gramm/deciliterben megadva 32 g/dl és 36 g/dl közé) (1).

Ezek az értékek azonban laboronként kismértékben változhatnak.

Magas MCHC érték

A normálisnál magasabb MCHC érték nem ritka lelet. Az ilyen eredménynek számos oka ismert, az emelkedés néhány esetben akár fals is lehet.

Hirdetés

A tüneteket, amennyiben jelentkeznek, tipikusan az alapbetegség és a kiváltó ok határozza meg.

Milyen okai lehetnek a magas értéknek?

Azok az állapotok, amelyek befolyásolják a hemoglobin és/vagy a hematokrit értékét (ezek alapján kerül az MCHC kiszámításra), tévesen eredményezhetnek magas MCHC szintet.

Például:

  • hemolizált minta: a vörösvértestek szétesését jelenti, amely nem kifejezetten ritka történés a levett vérmintában; ilyenkor a hematokrit értéke és a vörösvértestszám csökken, így a kalkulált MCHC magasabb lesz
  • hideg agglutininek: autoimmun betegség esetén ritkán hideg agglutininek (autoantitestek) keletkeznek, melyeket az immunrendszer termel, és a vörösvértestek összetapadását, valamint fokozott pusztulását (hemolitikus anémia) okozzák; ilyenkor hamisan megemelkedhet az MCHC, az MCH és az MCV is
  • hiperlipidémia: jelentősen emelkedett vérzsírok (koleszterin, triglicerid) esetén az automata a valósnál magasabb hemoglobinszintet mérhet, ami tévesen emelkedett MCHC és MCH szintet eredményezhet (2, 3)

A magas érték egyéb lehetséges okai:

  • örökletes szferocitózis (spherocytosis): öröklött állapot, melynek jellegzetessége, hogy a vörösvértestek a szokásos fánk alak helyett gömb alakot vesznek fel
  • autoimmun hemolitikus anémia: ezt az állapotot a fokozott vörösvértest pusztulás jellemzi, melyet a szervezet saját immunrendszere által termelt autoantitestek okoznak
  • sarlósejtes vérszegénység: örökletes állapot, melynek jellemzője a sarló alakú vörösvértestek jelentősen megrövidült élettartammal, ami vérszegénységhez vezethet
  • hemoglobin C betegség: örökletes állapot, mely minimálisan megváltozott hemoglobin szerkezettel jár, és enyhe hemolitikus anémiát okozhat (4, 5, 6, 7).

A minimálisan és izoláltan megemelkedett MCHC mögött az esetek jelentős részében nem áll kezelendő elváltozás. Az értékelésnél azonban fontos figyelembe venni a korábbi leleteket, az esetleges panaszokat, valamint a laboreredmény további paramétereit.

Magas értékkel járó tünetek

A tünetek elsősorban a kiváltó októl, és az állapot súlyosságától függenek. Emelkedett MCHC teljes tünetmentesség mellett is előfordulhat.

Amennyiben jelentkeznek, a tünetek nem specifikusak a magas MCHC értékre, ezért igen változóak lehetnek, mint például:

  • gyengeség, fáradékonyság
  • láz
  • sárgaság
  • sötét színű vizelet
  • sápadtság
  • szédülés
  • légszomj
  • magas szívfrekvencia
  • megnagyobbodott máj, lép
  • vér a vizeletben

A fenti tünetek számos betegségben előfordulhatnak, ezért önmagukban nem alkalmasak diagnózis felállítására.

Terápia: hogyan lehet a magas értéket csökkenteni?

Amennyiben a kezelőorvos megállapította, hogy az emelkedett MCHC mögött kezelendő állapot/betegség áll fenn, az adott kórállapottól és annak súlyosságától függően javasol terápiát.

Hirdetés

Alacsony MCHC érték

Az alacsony érték a vörösvértestek csökkent hemoglobin koncentrációjára utal. Ennek leggyakoribb oka a vérszegénység, emellett azonban egyéb esetekben is előfordulhat.

Milyen okai lehetnek az alacsony értéknek?

Legjellemzőbb okok:

  • vashiányos vérszegénység: ebben az állapotban a szervezetnek nem áll rendelkezésére elegendő vas a megfelelő mennyiségű hemoglobin képzéséhez, ami rendszerint ún. hipokróm mikrociter anémiát okoz; ilyenkor a vörösvértestek a normálisnál kisebb méretűek lesznek, és kevesebb hemoglobint tartalmaznak (8)
  • krónikus betegséghez társuló vérszegénység (ACD): ilyenkor egy hosszabb időn keresztül fennálló alapbetegséghez társul anémia; a háttérben állhatnak krónikus fertőzéses állapotok (pl. tüdőtályog, krónikus húgyúti infekció, AIDS), gyulladásos betegségek (pl. reumatoid artritisz, lupusz (SLE), égés), daganatos elváltozások, májbetegség, szívelégtelenség stb. (9)
  • talasszémia: öröklött megbetegedés, amelyet megváltozott szerkezetű alfa vagy béta hemoglobin lánc jellemez, amely típustól függően akár súlyos vérszegénységgel is járhat (10)
  • szideroblasztos anémia: csontvelőbetegség, melynek fő jellemzője, hogy a rendelkezésre álló vas nem épül be a képződő vörösvértestekbe
  • ólommérgezés: az ólom csökkenti a hemoglobintermelődést, emellett károsítja a vörösvértestek membránját, így azok fokozottabban pusztulnak (hemolízis), ami anémiához vezethet; az ólommérgezés az alacsony MCHC nagyon ritka oka (11, 12)

Fontos, hogy a normál MCHC érték nem zárja ki a vérszegénységet!

Alacsony értékkel járó tünetek

A normálisnál alacsonyabb MCHC nem feltétlenül jár tünetekkel. Vérszegénység esetén a tünetek nagyban függenek az aktuális hemoglobinkoncentrációtól.

A vérszegénység jellemző tünetei:

  • gyengeség
  • fáradékonyság
  • sápadt bőr és nyálkahártyák
  • mellkasi fájdalom
  • légszomj terheléskor
  • gyors és/vagy szabálytalan szívverés
  • fejfájás, szédülés

A felsorolt tünetek önmagukban nem igazolják vérszegénység fennállását, mivel számos más kórképben is megjelenhetnek.

Terápia: hogyan lehet az alacsony értéket növelni?

Az alacsony MCHC hátterében nem ritkán vérszegénység áll, amelynek számos oka lehet. Fontos, hogy a vérszegénység önmagában csak egy tünet, kezelni mindig a mögöttes elváltozást kell. Amennyiben ez sikeresen megtörténik, mind az MCHC, mind pedig a vérszegénység rendeződik.

Vashiányos vérszegénység esetén például gyakran elegendő a vasat megfelelő formában és módon pótolni. Amennyiben azonban krónikus vérzés (pl. gyomorfekély vagy tumoros elváltozás miatt) a vashiányos anémia oka, már teljesen más megközelítés szükséges.

A kezelés a súlyosságtól is nagyban függ. Eltérés esetén tehát érdemes, és kifejezetten ajánlott a kezelőorvossal konzultálva terápiát választani.

Hirdetés

Hogyan történik a vizsgálat?

Az MCHC a teljes vérkép részeként kerül feltüntetésre a laboreredményen. Ehhez vénás vérből (általában könyökvénából) vett mintára van szükség. Ebből történik a hemoglobin és a hematokrit meghatározása, melyek szükségesek az MCHC kiszámításához.

A vizsgálat különösebb előkészületet rendszerint nem igényel.

Mi a különbség az MCHC és az MCH között?

Míg az MCHC egységnyi térfogatra (általában egy liternyi vörösvértestre) adja meg az átlagos hemoglobinkoncentrációt, addig az MCH (Mean Corpuscular Hemoglobin) egyetlen vörösvértestre levetítve mutatja meg az átlagos hemoglobin mennyiséget pikogrammban (pg) kifejezve.

Az MCHC-hoz hasonlóan az MCH is kalkulált érték, amit a hemoglobin és a vörösvértestszám hányadosaként kapunk meg.

Kiegészítő vizsgálatok

Az MCHC értékeléséhez szükséges egyéb laborparaméterek értékének ismerete is.

A teljes vérkép mellett gyakran szükség van a vas, a ferritin, a transzferrin és a transzferrin szaturáció meghatározására is.

Emelkedett MCH és MCV, valamint csökkent hemoglobin esetén felmerül a megaloblasztos anémia lehetősége (normál retikulocita mellett), ami B12-vitamin- és/vagy folsavhiányra utalhat, ezért ilyenkor ezek szintjét is érdemes ellenőrizni.

Hirdetés

Perifériás vérkenet során mikroszkóp alatt vizsgálják a vérben található sejtek számát, alakját, nagyságát és megjelenését. Mivel ez a vizsgálat többletinformációval szolgál, hasznos lehet a vérképben látott elváltozások okának felderítésében.

Bizonyos esetekben szükség lehet csontvelő biopsziára is, amikor mintavétel útján vizsgálják meg a csontvelői sejteket.

Mindezek mellett esettől függően egyéb vizsgálatok (pl. képalkotó, endoszkópia) elvégzését is javasolhatja az orvos a pontos diagnózis felállítása érdekében.

Ha hasznosnak találtad a cikket, oszd meg másokkal is:

Szerző: Dr. Móra Balázs
Iratkozz fel ingyenes és hasznos tartalmakért!
Ezek is érdekelhetnek: