Alacsony neutrofil granulocita (neutropénia) a laborban

A neutrofil granulocita értékének meghatározása a vérkép szerves részét képezi. Különböző mértékű neutropénia, vagyis alacsony neutrofilszint számos esetben kialakulhat.

Az elváltozás sokszor csak enyhe és átmeneti, bizonyos esetekben azonban tartós és súlyos formában is jelentkezhet.

Mi a neutrofil granulocita?

A neutrofil granulociták (neutrofilek) a legnagyobb arányban előforduló fehérvérsejtek a keringésben. Normál esetben a vérben található fehérvérsejtek több, mint fele neutrofil.

A vérkeringésben a fehérvérsejtek öt típusát különböztetjük meg, melyek előfordulási gyakoriságuk szerinti sorrendben a következők: neutrofil granulociták, limfociták, monociták, eozinofil és bazofil granulociták.

A neutrofilek a többi fehérvérsejthez hasonlóan, alapvető jelentőségűek az immunrendszer működésében, azon belül is az első vonalbeli védekezésben van kiemelt szerepük. Élettartamuk a csontvelőben történő keletkezésüket követően maximum mindössze néhány nap.

Elsődleges feladatuk a szervezetbe behatoló, különböző patogének (vírusok, baktériumok, gombák és paraziták) elpusztítása.

Fertőzés esetén számuk megemelkedik, és a fertőzés okozta gyulladás helyszínére érkezve kilépnek az érpályából, majd azonnal nekilátnak a kórokozók eltávolításához. Az ilyenkor keletkező genny jelentős hányadát elhalt neutrofil granulociták teszik ki.

A neutrofilek a falósejtek (fagociták) közé tartoznak, mivel jellemző rájuk, hogy az idegen mikroorganizmusokat bekebelezik, így pusztítva el azokat.

Kapcsolódó: Eozinofil granulocita: mit jelent a magas és alacsony érték?

Mi a neutrofil granulocita normál értéke? Mikor beszélünk neutropéniáról?

A vérképen kétféle értékkel találkozunk: egy abszolút (abs., #) és egy százalékos (%) értékkel.

Míg az abszolút érték a neutrofil granulociták számát mutatja meg egységnyi térfogatú vérben, addig a százalékos érték azok arányát jelzi a teljes fehérvérsejtszámon belül.

Ingyenes útmutató
a MEDY-től:

9 kulcsfontosságú laborparaméter, amit mindenkinek ellenőriznie kell(ene)

LETÖLTÖM AZ INGYENES ÚTMUTATÓT

A normál abszolút érték 2,5 és 8 G/l közé esik (2500-8000 sejt/µl), míg a százalékos arány normál esetben 55 és 70 százalék között van (1).

A fenti értékektől az egyes laborok által megadott referencia tartományok eltérhetnek, ilyen esetben a mintaelemzést végző labor által megadott tartományok a mérvadók.

Kórosan alacsony neutrofil számról, vagyis neutropéniáról rendszerint 1,5 G/l abszolút érték alatt beszélünk.

Egyetlen alkalommal mért alacsonyabb érték nem feltétlenül jelent neutropéniát, ilyenkor a diagnózis megerősítéséhez a kezelőorvos által javasolt időpontban ismételt vérképvizsgálat és egyéb, kiegészítő vizsgálatok is szükségesek lehetnek.

Neutropénia esetén az összfehérvérsejtszám is csökken, melyről bővebben itt olvashatsz.

Kapcsolódó: Monocita a laborban: mit jelent a magas és az alacsony érték?

Az alacsony neutrofil granulocita érték (neutropénia) okai

A neutrofil granulociták kórosan alacsony számának (neutropénia) számos oka lehet. Neutropénia rendszerint 1,5 G/l alatti abszolút érték esetén áll fenn. A csökkenés lehet átmeneti (akut), tartós (krónikus) vagy ritkán periodikusan visszatérő (ciklikus) elváltozás (2).

A neutropénia súlyossága meghatározható a neutrofil granulociták abszolút száma alapján:

• enyhe: 1-1,5 G/l
• mérsékelt: 0,5-1 G/l
• súlyos: 0,5 G/l alatt (3)

0,1 G/l alatti érték agranulocitózisra (szerzett vagy öröklött) utalhat, amely a neutropénia legsúlyosabb formája. Az agranulocitózis rendkívüli módon megnöveli a súlyos fertőzések kockázatát, ezért sürgős ellátást igényel (4).

Neutropénia esetén fontos megállapítani, hogy a kórosan alacsony érték károsodott vagy normál csontvelőműködés mellett alakult ki. Utóbbi esetben a potenciálisan kialakuló fertőzések kockázata jóval kisebb, mivel a fehérvérsejtek képződése és utánpótlása megtartott (5).

A csökkent sejtszám alapvetően három fő lehetséges eredetre vezethető vissza:

1. a csontvelő nem termel elegendő sejtet
2. a neutrofilek fokozott mértékben használódnak el (pl. bizonyos fertőzéses állapotokban)
3. a sejtek idő előtt elpusztulnak (pl. kemoterápia vagy autoimmun folyamatok következményeként)

Az alacsony neutrofil granulocita érték főbb okai:

• csontvelő-elégtelenség: mivel a neutrofilek a csontvelőben keletkeznek, a csontvelőt károsító tényezők gyakran okoznak csökkent értéket: pl. leukémiák, limfómák, mielodiszpláziás szindróma, aplasztikus anémia, sugárterápia, B12-vitamin- és folsavhiány, rézhiány, alkoholbetegség, fertőzések, egyes rovarölő szerek, benzol és egyéb toxinok
• kemoterápiás kezelés: ezek a daganatos megbetegedések kezelésére alkalmazott terápiák károsíthatják a gyorsabban osztódó immunsejteket, köztük a neutrofileket is, ezért viszonylag gyakran csökkentik azok szintjét, amelynek következményeként lázas neutropénia jelentkezhet
• autoimmun eredet (anti-neutrofil neutropenia - ANA): ebben az esetben az immunrendszer önmaga pusztítja el idő előtt a sejteket a csontvelőben és/vagy a keringésben; egyes autoimmun kórképek (pl. szisztémás lupusz, Sjögren-szindróma, gyulladásos bélbetegségek, pajzsmirigybetegségek) szintén társulhatnak neutropéniával
• fertőzés: vírusos (pl. hepatitisz, Epstein-Barr-vírus, HIV) és ritkábban bakteriális fertőzések (ilyenkor a neutrofilek száma gyakran az elhasználódás miatt csökken) illetve szepszis szintén okozhat csökkent értéket
• gyógyszerek: egyes gyógyszerek mellékhatásként csökkent sejtszámot okozhatnak (pl. klozapin, bizonyos antibiotikumok, lamotrigin, kinidin, prokainamid, szulfaszalazin)
• lépmegnagyobbodás: a megnagyobbodott lép fokozott neutrofil pusztulással jár
• öröklődő állapot: különböző genetikai elváltozások veleszületetten okozhatnak neutropéniát, amely nem minden esetben jár együtt a fertőzések magasabb kockázatával; ide tartozik például a Kostmann-szindróma vagy a ciklikus neutropénia
• krónikus idiopátiás: ilyenkor a tartósan fennálló neutropénia eredete ismeretlen, akár tünetmentes is maradhat (3, 6, 7, 8, 9)

Előfordulhat, hogy az alacsony neutrofilszint magas limfocita értékkel társul a vérképben. Emelkedett limfocitaszinttel leggyakrabban vírusos, esetenként bakteriális fertőzésekben találkozunk, de a limfociták száma számos egyéb kórképben is nőhet (pl. autoimmun kórképek, gyógyszerhatás, leukémiák következményeként). A limfociták számának emelkedésével párhuzamosan a neutrofilek száma gyakran csökken.

Ha a neutrofil granulocita szint alacsony, a limfocita pedig magas, gyakran valamilyen vírusos fertőzés áll a háttérben. Ilyenkor – szemben a bakteriális fertőzésekkel – a fehérvérsejtszám sok esetben átmenetileg lecsökken. Az emelkedett limfocitával társuló csökkent neutrofil szintnek azonban a pontos értékektől, tünetektől és kórelőzménytől függően a vírusos fertőzésen kívül egyéb oka is lehet, melynek felderítése a kezelőorvos feladata (10, 11).

Kapcsolódó: Magas neutrofil granulocita a laborban

Milyen tünetekkel járhat az alacsony neutrofil granulocita szint?

Mivel a neutrofil granulociták kulcsszerepet játszanak a patogén mikroorganizmusok elpusztításában, a kórosan alacsony szám egyik gyakori és meghatározó következménye a visszatérő fertőzések megjelenése.

Az ilyenkor kialakuló immunhiányos állapot védtelenebbé teszi a szervezetet a behatoló kórokozókkal szemben, ami gyakran a nyálkahártyákon kialakuló, különböző fertőzések formájában mutatkozik meg.

A neutropénia önmagában nem okoz tüneteket, de növeli a fertőzések kialakulásának esélyét. Az enyhe neutropénia sok esetben csak a rutin laborvizsgálat során kerül felfedezésre.

Alacsony neutrofil számmal társuló tünetek lehetnek:

• láz
• gyengeség, fáradékonyság
• megduzzadt nyirokcsomók
• torokfájás
• afták (apró, fekélyes elváltozások) megjelenése a szájüregben
• ínygyulladás
• bőrfertőzés
• gyakori, égő, csípő vizelet, sürgető ingerrel (vizeletfertőzés jele)
• hasi fájdalom
• hányinger, hányás
• hasmenés
• köhögés, nehézlégzés, mellkasi fájdalom (tüdőgyulladásra utalhat)
• lassú sebgyógyulás
• középfülgyulladás stb. (12, 13, 14)

Fontos, hogy a fenti tünetek nem specifikusak neutropéniára, vagyis számos egyéb kórképben is megjelenhetnek. Az alacsony neutrofil granulocita szám nem tünetek, hanem laborvizsgálat útján állapítható meg, a tünetek önmagukban csak utalhatnak az elváltozásra.

A fertőzések kialakulásának valószínűsége függ a neutropénia súlyosságától, illetve annak fennállásának időtartamától is.

Amennyiben igazolt neutropénia mellett a jelentkező panaszok alapján fertőzés gyanúja merül fel, kulcsfontosságú a kezelőorvossal történő mihamarabbi konzultáció!

Kapcsolódó: Bazofil granulocita: mit jelent a magas és alacsony érték?

A neutropénia kezelése

Alacsony neutrofil érték esetén a terápia a súlyosság, a fennállás időtartama, a kiváltó ok, a tünetek, a kórelőzmény és az egyéb leletek eredményeinek figyelembevételével történik.

Kezelés nem minden esetben szükséges, az enyhe és átmeneti elváltozások jelentős részében a kezelőorvos nem lát indokoltnak beavatkozást.

Neutropénia esetén a következő terápiák válhatnak szükségessé:

• antibiotikum terápia (egyes esetekben akár megelőzésként is): láz és bakteriális fertőzés gyanújakor rendkívül fontos a megfelelő antimikróbás kezelés minél hamarabbi beállítása az állapotromlás és a szepszis megelőzése céljából; súlyos neutropénia mellett kialakuló fertőzés okozta lázas állapot azonnali ellátást igényel!
• granulocita-kolónia stimuláló faktor (G-CSF): ezek a típusú készítmények fokozzák a csontvelőben a neutrofilek képződését (így hat például a filgrastim)
• kortikoszteroidok: autoimmun folyamatok okozta neutropénia esetén csökkenthetik a szervezet által elpusztított sejtek mennyiségét
• hiányállapotok rendezése: B12-vitamin- vagy folsavhiány fennállásakor azok pótlása növelheti a neutrofil granulociták számát
• sebészi beavatkozás: például lépmegnagyobbodás esetén válhat szükségessé
• a mögöttes elváltozás kezelése: a kiváltó ok rendezése a neutrofil szám növekedésével járhat együtt (pl. aplasztikus anémia, leukémiák, tuberkulózis sikeres terápiája esetén)
• őssejt transzplantáció: őssejtek transzplantációjával egyes esetekben elérhető, hogy az elégtelenül működő csontvelőben megfelelő mennyiségű egészséges sejt képződjön (8, 15, 16, 17)

Mindemellett fontos a gyógyszermellékhatás kizárása, szükség esetén a szóban forgó szerek lecserélése, valamint a különböző toxinok (pl. egyes rovarölő szerek) elkerülése.

Fertőzések megelőzése neutropénia esetén

Neutropénia fennállásakor kiemelt fontosságú a fertőzések minél hatékonyabb megelőzése, mely a mindennapokban az átlagosnál több odafigyelést igényel.

A megelőzésben hangsúlyos szerepet kapnak:

• alapos és rendszeres kézmosás
• a megfelelő szájhigiénia betartása
• a bőrsérülések alapos és szakszerű ellátása
• elektromos borotva használata hagyományos borotva helyett (kisebb eséllyel okoz sérülést)
• a konyhai higiénia fokozott betartása, ételek megfelelő hőmérsékleten történő elkészítése
• fertőző betegségben szenvedők és a nagyobb tömegek elkerülése
• a kezelőorvos által javasolt oltások felvétele és profilaktikus szerek szedése
• a fokozott fertőzésveszéllyel járó tevékenységek kerülése (pl. fürdőzés természetes vizekben, pezsgőfürdő használata, állati ürülékkel való kontaktus)
• kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag étkezés
• célszerű mindemellett mellőzni mások poharának, evőeszközeinek, szívószálának és fogkeféjének a használatát (18, 19)